Pedagógiai program

A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola

Pedagógiai programja

SZÉKESFEHÉRVÁR

2020

„Úgy változzunk, úgy fejlődjünk, hogy megőrizzük hagyományainkat, és megfeleljünk a kor kihívásainak!”

 

Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat

Iskolánk a Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola (a 2012/13-as tanévben 85 éves) a város egyik legrégebbi intézménye, amely a városrész (Maroshegy) növekedésével többszöri bővítés után nyerte el mai formáját.

2008. szeptember 01-től iskolánk egy tagiskolával bővült, amely Jenő, Andrássy u. 27. szám alatt található ideális környezetben. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Székesfehérvári Tankerület).

Az iskolánkat valamint a tagiskolánkat is körülvevő társadalmi háttér anyagi lehetőségek és értékrend tekintetében jelenleg igen heterogén összetételű. Értelmiségiek, vállalkozók, alkalmazottként munkát vállalók és munkanélküliek is alkotják a szülők legnagyobb csoportjait. Ebből fakadóan az iskolának sokrétű feladatot kell megoldania. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mindennapi oktató – nevelő munkánkon túl a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóinkkal való foglalkozásra.

Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását.

A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola hagyományainak megfelelően gyermekközpontú, családias hangulatú, jó szervezettségű iskola, ahova a gyerekek szívesen járnak, és otthonosan érzik magukat, ahol a tehetségek a teljes kibontakoztatásra, a lemaradók felzárkóztatásra, a hátrányos helyzet csökkentésére számíthatnak. Az iskola kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelv, a számítástechnikai ismeretek, a környezetvédelem, természetvédelem tanítására. Drámapedagógiai módszerek segítségével egymás elfogadására, segítésére, önkifejezésre, kommunikációs képességek fejlesztésére tanít.

Segít abban, hogy tanítványaink harmonikus, kiegyensúlyozott a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Tevékenységét iskolánk szolgáltatásnak tekinti, melyet nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus légkörben végez.

Jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett az információs-kommunikációs technológiát elsajátító, segítőkész pedagógusközösség a biztosítéka a pedagógiai program sikeres megvalósításának.

Feladata kettős: tehetséggondozás és felzárkóztatás. Színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtunk tanítványainknak. Az idegen nyelvek iránt érdeklődő gyermekek számára alkalmazható nyelvtudást, a kiemelkedő eredményeket elérő, szorgalmas tanulóknak alapfokú nyelvvizsga lehetőségét. Tanítványaink számára biztosítjuk a képességeiknek megfelelő továbbhaladást, továbbtanulást. A mindennapok gyakorlatába beépül a számítógép használata. Célunk, hogy tanulóink a 8. osztály végére a mindennapi tevékenységükhöz szükséges informatikai ismeretekkel rendelkezzenek, mire középiskolába kerülnek, biztonsággal használják az önálló tanuláshoz.

A felzárkóztatásra szoruló tanulóink számára szakmailag felkészült kollégák kidolgozott fejlesztési tervek segítségével, differenciált módszerekkel biztosítják a saját tempóban való haladást illetve pótolják az otthoni szociokulturális környezet hiányosságait. Célunk, hogy ingerszegény kulturális környezetből érkező tanulóink esélyegyenlőtlenségét csökkentsük, ha lehet, megszüntessük.

A sokoldalú fejlesztést segítik a készségtárgyak mellett a tehetségfejlesztő műhelyek, néptánc, korcsolya, úszásoktatás, karének s egyéb szabadidős tevékenység.

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel –egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

I.                  Az iskola nevelési programja

„Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni.”

 Juhász Gyula

  A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskola öndefiníciója

Iskolánk komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógiát megvalósító 8 évfolyamos általános iskola. Pedagógiai céljaival, feladataival, követelményeivel és ezt tükröző működési rendjével, pedagógiai és kulturális szolgáltatásaival az iskolát használók, valamint a fenntartó igényeinek kíván megfelelni. Oktatási-nevelési struktúrája mindenekelőtt a gyerekek érdekeit szolgálja.

Köznevelési alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás alsó és felső tagozaton valamint a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható azon sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, akik különleges bánásmódot igényelnek, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, többfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. Tagintézményünk – alsó tagozaton évfolyamonként egy osztály- köznevelési alapfeladata ugyanez.

1./ Alapelveink

Esélyegyenlőség

A tudás alapvető érték. A XXI. századi emberével szembeni nélkülözhetetlen elvárás az alapvető ismeretek megfelelő szintű elsajátítása, mely alapot jelent a világban való tájékozódáshoz (a tudományos továbblépéshez), lehetőséget biztosít az adott kornak megfelelő magasabb szintű, és/vagy korszerű ismeretek elsajátításához.

  • Megismertetjük tanulóinkat az online információkhoz való hozzáférés lehetőségével, az információk befogadásának, feldolgozásának módjával, hogy az így szerzett tudást kritikusan és etikusan adhassák tovább.
  • Vállaljuk, hogy minden tanulónak biztosítjuk az adottságait, képességeit, személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembevevő pedagógiai fejlesztést, törődést, oktatást, képzést. Ebbe beleértendő néhány speciális feladat ellátása is: a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart mutató, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás.
  • A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja.
  • Tanulóink az iskolai- és osztályközösségek működésén keresztül szerezhetnek tapasztalatot a majdani demokratikus társadalom működéséről, átérezhetik az egyéni felelősséget a közösségben, megtapasztalhatják a demokratikus véleménynyilvánítás és döntéshozatal formáit.

Nyitottság

Tantestületünk szívesen fogadja azokat a pedagógiai törekvéseket, kezdeményezéseket, amelyek a gyermekek személyiségének fejlesztését hatékonyabbá, teljesebbé teszi és megfelel célkitűzéseinknek.

  • A folyamatosan változó világban fontosak a gyökereink, így elengedhetetlen szűkebb és tágabb hagyományaink megismerése, megőrzése. (szociális kompetencia)
  • Mint Európai Uniós tagállam, alapvető elvárás az európai népek kultúrája, tudományos eredményei, törekvései iránti nyitottság. (állampolgári kompetencia)
  • „Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember tartozik a Földhöz” – ezért mindannyiunk kötelessége annak tudatos védelme.
  • Az ember társas lény, így a mikro- és makro környezetének (család – társadalom) elvárásaihoz meg kell tanulnia alkalmazkodni. Ennek egyik fontos állomása az iskolai szocializáció.

Komplexitás

Pedagógiánkban az oktatás és a nevelés szorosan összefonódik.

  • Igyekszünk megvalósítani a gyerekeket érő társadalmi, szülői, iskolai hatások összhangját személyiségük egészséges fejlődése érdekében.
  • Sokszínű és tartalmas iskolai élettel adunk mintát diákjainknak jövendő sikeres és boldog életük megteremtéséhez. (egész életen át tartó tanulás)
  • Az elsajátítandó új ismereteket több oldalról, többféle módszerrel közelítjük meg.
  • Alapos, átfogó, korszerű szaktudományos és szaktárgyi, módszertani tudás birtokában igyekszünk tanítványainkat a XXI. század elvárásainak megfelelően sokoldalúan fejleszteni.
  • Megtanítjuk az eredményes tanulás módszereit, eszközeit, eljárásait. (tanulás tanítása)
  • Igyekszünk tanítványainkat az önálló gondolkodásra ösztönözni.
  • Célunk, hogy tanulóink alkalmazható tudás birtokában legyenek.
  • A testi- és lelki egészség alapvető érték. Korunkban elhatalmasodott az egyén önpusztítása, melynek tudatos elutasítását kisiskolás kortól erősítenünk kell a gyermekekben. (környezettudatos magatartás)

2./ Céljaink

Kiemelt céljaink

  • A Nemzeti alaptantervben (NAT) és a helyi tantervünkben meghatározott alapműveltség elsajátíttatása. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassunk a képességeinek és adottságainak megfelelő szintre. Alapvető ismeretek, készségek és képességek, az ún. kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
  • Anyanyelvi kommunikáció
  • Idegen nyelvi kommunikáció
  • Matematikai kompetencia
  • Természettudományos kompetencia
  • Digitális kompetencia
  • A hatékony, önálló tanulás
  • Szociális és állampolgári kompetencia
  • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
  • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
  • Célunk, hogy különböző tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eszközökkel ismertessük meg a gyerekeket, melyeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően tudatosan alkalmazzanak a tanulási folyamat során.
    • Tanítványaink nyitott, érdeklődő, sokoldalú, rugalmas személyiségek legyenek.(kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)
    • Alakuljon ki bennük a műveltség megszerzésének igénye, a művészeti ágak tisztelete és ennek érdekében erőfeszítésekre is legyenek képesek. (esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség)
    • Célunk tehetséges tanulóinkat képességeiknek és készségeiknek, érdeklődésüknek és életkori sajátosságuknak megfelelő tehetséggondozásban részesíteni.
    • Biztosítjuk a sajátos nevelést igénylő tanulók és a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavart mutató tanulók differenciált fejlesztését. (szociális kompetencia)
    • A kulturált magatartás, a közösségi érzés és a megfelelő kommunikáció jellemezze diákjainkat. (anyanyelvi kommunikáció)
    • Törekedjenek reális önismeretre, önértékelésre (önbecsülés, önbizalom), a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására.
    • Legyenek cselekvőképes, kreatív emberek, vállaljanak felelősséget saját sorsuk irányításáért (önállóság, kitartás, szorgalom). (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)
    • Szeressék és védjék a természetet, beleértve saját szűkebb környezetüket is. (természettudományos és állampolgári kompetencia, környezettudatos magatartás kialakítása)
    • Alakuljon ki bennük a testmozgás iránti igény, az önellátás képessége (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása).
    • Legyenek tisztában az egészségvédelem legfontosabb tényezőivel (az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelőzése). (egészséges életmódra nevelés)
    • Legyenek érdeklődőek és toleránsak a különböző kultúrák iránt.
    • Legyenek fogékonyak az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tiszteletére.
    • Váljanak szülőföldjüket jól ismerő, hagyományainkat tisztelő emberekké.(természettudományos kompetencia)
    • Jellemezze őket a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség, a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. (állampolgári kompetencia)
    • Alakuljon ki bennük a világ megismerésének igénye.
    • A siker esélyével készüljenek fel jövendő életpályájukra. (vállalkozói kompetencia)
  • Célunk a tanulók eredményes felkészítése a továbbtanulásra. Magas színvonalú angol-német nyelvoktatás.(idegen nyelvi kompetencia)
  • Nyolcadik év végére tanulóink alkalmazható tudást szerezzenek a gépelés, szövegszerkesztés, multimédiás programok kezelése, az internet használatának területén.(digitális kompetencia)
  • A tananyag jelentős részét a tanulók a tanórákon sajátítsák el. Az új ismeretek, készségek elsajátítása, kialakítása a pedagógus feladata, a szülő pedig megerősítheti, gyakoroltathatja a megszerzett ismereteket (esetenként házi feladatok formájában)
  • Intézményünk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását.

További célok:

  • Partnerkapcsolatok fejlesztése a kommunikáció és az információáramlás területén.
  • Szabadidős tevékenységek keretében nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzése.
  • Önképzés, szakmai fejlődés lehetőségeinek biztosítása a pedagógusok számára
  • Egységes – mindenki által használt – ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer kialakítása, fejlesztése
  • A környezeti- és egészségnevelés területén alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos és környezetkímélő magatartás és életvitel! Legyenek képesek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiségük kimunkálására. Belső igény alakuljon ki tanítványainkban a mindennapos mozgás iránt. Ezt segíti a mindennapos testnevelés is.
  • Tanulóink saját kultúrájuk értékeivel legyenek tisztában, tiszteljék a hagyományokat, ünnepeinket, alakuljon ki bennük magyarságtudat, ugyanakkor legyenek nyitottak a világra, mint az Európai Unió polgárai.

 

3./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az erkölcsi nevelés

Célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért felelősséget vállalni tudó viselkedés, a közösségi beilleszkedés elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az etika tantárgy bevezetése megerősíti, mintegy összefoglalja mindazt, amit a tanítási napokon, adott helyzetekben átadni kívánunk tanulóinknak.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. A Hazafiság Iskolája elnevezésű programban való részvétellel célunk, hogy az órákon szerzett elméleti ismeretek a tanulók számára élményszerűbbé válhassanak, az elmélet elmélyülhessen tevékenykedtetés segítségével. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A Határtalanul programban való részvétellel célunk, hogy iskolánk tanulói osztálykiránduláson vegyenek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szerezzenek a külhoni magyarságról. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. A diákönkormányzat munkájába bekapcsolódó diákok gyakorlatban tanulhatják a demokráciát. Gyakorolhatják a választást, a véleménynyilvánítást, a vitát, döntést hozhatnak a diákélettel kapcsolatos kérdésekben. Képviselhetik iskolánkat városi, megyei és akár az országos diákparlamentben.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikuscsaládi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.

Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Környezettudatos magatartás kialakítására való törekvésünk eredményességét az Ökoiskolai cím viselésének joga is alátámasztja.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

 

4./ Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

“Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük!”

Móra Ferenc

4.1/ Az egészségnevelés célja:

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők.

4.2/ Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

További céljaink az egészségnevelés tanulókra gyakorolt hatásával kapcsolatban:

 

4.3/ Az egészségnevelés módszerei:

 

4.4/ Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon elsősegély-nyújtási szakkör keretein belül valósul meg. Iskolánk a Vöröskereszt Bázisiskolája, ezért különös gondot fordít ezen ismeretek elsajátíttatására.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

Célunk, hogy embertársainknak történő segítségnyújtás természetes legyen a tanulók számára, megismerjék az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elméletét és gyakorlatát. Véradásszervezéssel példát mutatunk számukra, bekapcsolódnak a tanulók a szervező munkába, megtanítjuk nekik, hogy az emberi életet tisztelni kell.

Városi, megyei és országos versenyeken megmérettethetik tudásukat. A Vöröskereszt Bázisiskolájaként különösen nagy figyelmet fordítunk az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátíttatására. Pályaválasztási segítséget is nyújtunk a területet megszerető tanulóinknak.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségi nevelés területei:

  1. a család
  2. az iskola
  3. az iskolán kívüli közösségek

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, fejlesztése

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési minták kialakítása.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott dolgozóknak, sőt az iskolát segítő szervezeteknek is, hiszen megjelenéseikkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként állnak a diákok előtt.

5./ A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

  • a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.
  • a tanulás támogatása (kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével),
  • a tanulók kezdeményezéseinek segítése,
  • a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,
  • a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálattal, önbírálattal),
  • a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése
  • a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés,
  • olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,
  • különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny…) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

5.1/ Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

Az egyéb foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, sportfoglalkozások, szabadidős foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.

  • a különböző játékok erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,
  • ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,
  • a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,
  • a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet védelme iránti felelősség érzését.

Céljaink megvalósítását az alábbi tevékenységek segítik:

a.) Hagyományőrző tevékenységek, ünnepségek

A névadóhoz, kapcsolódó hagyományaink:

Fontos feladat az iskola névadójának, Táncsics Mihály emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő Táncsics-hét programsorozata, vetélkedő Táncsics Mihály életéről, koráról, az 1848-as történelmi eseményekről.

Minden tanévben iskolai megemlékezést tartunk a következő ünnepek tiszteletére:

  • 1849. október 6.
  • 1956. október 23.
  • 1848. március 15.
  •  2011. június 4.

Egyéb ünnepeink:

Tanévnyitó ünnepély

Mikulás – testvérosztályok megajándékozzák egymást

Karácsony a Szent Kristóf templomban és az iskolában

Anyák napja az osztályokban

Gyermeknap

Ballagási ünnepély

Tanévzáró ünnepély

Évenkénti gálaműsor páratlan évben az „a” osztályok, páros évben a „b” osztályok szereplésével.

A tagiskola ünnepei a fentieken kívül: falukarácsony, idősek napja

Néphagyományok ápolásával megőrizzük a régi korok népi szokásait, ünnepeit. (Mihály napi vásár, Szüret, Márton nap, Adventhez kapcsolódó népszokások, Betlehemezés, Lucázás, Vízkereszt, Farsang, Kiszebáb égetése, Húsvéti népszokások, Pünkösdi királyválasztás)

Egyéb állandó kulturális rendezvények, megemlékezések:

  • magyar kultúra napja,
  • szülők-nevelők bálja,
  • a költészet napja,

Pedagógiai jellegűek:

  • állatok világnapja,
  • egészségvédelmi nap,
  • zenei világnap,
  • házi tanulmányi versenyek,
  • a víz világnapja
  • madarak fák napja,
  • Föld napja,
  • tantárgyi vizsgák,

Sport jellegűek: korcsolyaoktatás, úszásoktatás, házi bajnokságok (asztalitenisz, labdajátékok, atlétika)

Szabadidős jellegűek: Határtalanul programban való részvétel, osztálykirándulások, erdei iskola.

  • Az iskolai könyvtár a tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti.
  • Hit- és erkölcstan oktatás.

Iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan oktatást tarthatnak órarendbe beépített erkölcstan óra ideje alatt, tanítási órák után vagy iskolán kívül a megegyezés szerint a tanulók és szülők döntése alapján. A tanulók részvétele ezeken önkéntes. Azok a tanulók, akik ezt nem kérik, kötelező etika órán vesznek részt, melyet tanítójuk tart számukra.

b.) Diákönkormányzat

A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók egyéb foglalkozásának, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c.) Napközi otthon, tanulószoba

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik –az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4.évfolyamon napközi otthon, a 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

d.) Diákétkeztetés

A tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A menzát igénylő tanulók számára –igény esetén – ebédet biztosít az intézmény.

Az ételallergiás tanulók (orvosi igazolás alapján) részére a helyi egészségügyi intézmény biztosítja a megfelelő ebédet. Az étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

A tagintézmény étkezői a községi Hétmérföldes Óvodában fizetik a díjat.

e.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó egyéb tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére előkészítő foglalkozásokat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskolalehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f.) Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g.) Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken valórészvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, a szaktanárok végzik. Az iskola évente szervezője a CURIE országos környezetvédelmi és természetvédelmi vetélkedőnek.

i.) Tanulmányi kirándulások

Segítik a közösségi nevelést, a környezeti és művészeti, nevelési célok megvalósítását.

A szülők kérésére, igény szerint szervezett programok költségét a szülőknek kell fizetniük.

j.) Erdei iskola

A kötelező tananyag elsajátítása az iskolai tanórákon történik. A szülők kérésére, igény szerint szervezünk erdei iskolai programokat a tapasztalatok bővítésére, a tanulói tevékenykedtetés megvalósítására. Ezek költségét a szülőknek kell fedezniük. A költség csökkentésére felhasználjuk a pályázati lehetőségeket.

k.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

l.) Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, klubdélutánok, színházlátogatás, mozi látogatás, múzeumlátogatás, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

m.) Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a nyitvatartási napokon látogató iskolai könyvtár segíti.

A tagintézmény tanulói a községi könyvtárt látogatják.

n.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

5.2/ A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.

Feladata:

  • olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,
  • a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,
  • a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
  • olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
  • a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése,
  • a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
  • olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

5.3/ A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

Valamennyi pedagógus feladata a szabadidős tevékenységek szervezése, mely egyre inkább a nevelőmunka és a közösségformálás lényeges részévé válik. Az osztályközösségben vagy szakkörben együtt töltött idő, a közös érdeklődés, a közösen végzett örömet okozó tevékenység mind az összetartozás érzésének kialakítását szolgálják. Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig a legszélesebb tevékenységskálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse. Együttműködő partnereink bevonásával tesszük színesebbé, érdekesebbé foglalkozásainkat.

Együttműködő partnereink:

  • Gárdonyi Géza Művelődési Ház
  • Katonai Emlékpark Pákozd
  • Vörösmarty Színház
  • Székesfehérvár múzeumai
  • Maroshegyi Óvoda, Hétmérföldes Óvoda (Jenő)
  • Pedagógiai Szakszolgálat
  • a város általános és középiskolái
  • könyvtárak
  • iskolaorvos, védőnő, fogorvos
  • Családsegítő Szolgálat
  • Magyar Vöröskereszt
  • történelmi egyházak képviselői

6./ A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb intézményben végzendő feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

  • tanórák, tanórán kívüli tevékenységek megtartása
  • a tanulók munkájának értékelése
  • a saját megtartott tanítási órák, a helyettesített órák és tanulók értékelésének dokumentálása online naplóban
  • nevelőtestületi és szülői értekezleteken való részvétel
  • iskolai dokumentumok készítésében való közreműködés,
  • fogadóórákon való részvétel
  • ünnepségeken való részvétel
  • ügyelet, gyermekfelügyelet, helyettesítés teljesítése
  • javítóvizsgán, egyéb vizsgán  való részvétel
  • közösségi rendezvényeken való részvétel
  • versenyek lebonyolításában vállalt feladatok
  • osztálydekoráció
  • szertárrendezés
  • könyvtárrendezés
  • tankönyvosztás

Intézményen kívül teljesíthető feladatok:

  • tanórákra való felkészülés,
  • munkatervek, beszámolók, tanmenetek, tematikus tervek, óravázlatok, készítése
  • dolgozatok javítása,
  • tanuló kíséret,
  • kirándulásokon való részvétel,
  • szakértői tevékenység,
  • a munkáltató által elrendelt továbbképzésen való részvétel,
  • a saját megtartott tanítási órák, a helyettesített órák és a tanulók értékelésének dokumentálása online naplóban,
  • versenyek feladatainak összeállítása

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

  • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
  • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
  • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
  • Szülői értekezletet tart.
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
  • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7./ A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában keletkezett, pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie.

Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak.

Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak.

A családdal, a szülőkkel való szoros és rendszeres, kapcsolattartást is nagyon lényegesnek tartjuk. Családlátogatás során a gyermekek családi körülményeiről szerzett tapasztalatok nagyon sok esetben eredményesek a problémák feltárásában és megoldásában. A szociális körülményeken túl segít megismerni a gyermek és családtagok egymáshoz való viszonyát, nevelési szokásait, életrendjét.

Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a befogadásra, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására.

Az ilyen jellegű problémák általában meghaladják az iskola kereteit, lehetőségeit. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, a Szakértői Bizottsággal, a gyámhatósággal.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok:

  • az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban környezettanulmány
  • az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába
  • a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába
  • súlyosabb esetben szakember segítségének kérése /ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.
  • a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása,
  • a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók
  • különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére
  • a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása)
  • szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás
  • tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával)
  • a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések)

8./ A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat.

A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése,

A tehetség kibontakozását gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer.

A tehetséggondozás módszerei:

  • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
  • Csoportbontás
  • Szakkörök, művészeti műhelyek szervezése érdeklődési körök szerint
  • Tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások
  • Felvételi előkészítők, továbbtanulás
  • Kulturális rendezvények látogatása
  • Sportversenyek
  • Kapcsolat a városban működő művészeti iskolával
  • Kapcsolat a városi sportegyesületekkel (labdarúgás, rögbi, atlétika, karate)
  • Városi könyvtár, múzeumok látogatása

Egyéb szabadidős tevékenységek

A versenyzési lehetőségek színterei:

  • iskolai,
  • városi,
  • megyei,
  • levelezős,
  • területi, és országos szintű.

A versenyeredmények publikálásával, honlapon való megjelentetésével ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. „Akikre büszkék vagyunk” tablón eredményes tanulóink fotóit állítjuk ki az iskola folyosóján.

A szakkörök feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak.

9./ A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Diagnosztizálás

Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményegység vezetők, a helyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk.

Az alkalmazott módszerek:

  • Naplók rendszeres ellenőrzése
  • Az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései
  • Problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések
  • Felmérések, interjúk készítése
  • Első évfolyamon a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása

A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek

A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől.

  • Alapozó terápia az első évfolyamon
  • Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban
  • Tanórai differenciálás
  • Az alsó tagozaton a felzárkóztatásra biztosított korrepetálások lehetőségeinek optimális kihasználása
  • A személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása
  • A tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása.
  • A személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és társintézményekkel való folyamatos együttműködés
  • A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése.
  • A fogyatékos, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára fejlesztő foglalkozások szervezése
  • Pedagógiai-szakszolgálat igénybevétele.
  • Első osztályban a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása.
  • Az alapkészségek fejlesztése érdekében az elsősök, esetenként a másodikos tanulók számára alapozó terápiás foglalkozás tartása fejlesztőpedagógus irányításával.

A tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése az első évfolyamon a leghatékonyabb. Alapozó terápiával jó lehet elérni a tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél. A tanulási nehézségek oka az idegrendszer éretlensége, sérülése vagy hibás szerveződése. Ha ezeket sikerül felszámolni, jelentősen javítható az írás, olvasás, számolási nehézség. A mozgásterápia lehetőséget biztosít az idegrendszer lemaradásának felzárkóztatására, ami együtt jár a tanulmányi eredmények javulásával. Rendszere gyakorlással szép sikereket lehet elérni.

  •  Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadóval ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza.
  • A sajátos nevelési igényű tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja. (Szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján)
  • Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket.
  • Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítség-nyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló.

 A program eredményességének értékelési módszerei:

  • A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján
  • Osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámoltatása
  • Felmérések és kiértékelésük
  • Szóbeli, írásbeli beszámoltatás az iskola által félévi és év végi értekezleteken

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik.

A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri.

 

10./ Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva.

A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok:

  • a tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése,
  • egyéb foglalkozások szervezése, szabad idő megszervezése
  • gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása,
  • kiemelt figyelmet igénylő tanulók figyelemmel kísérése
  • a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése,
  • a tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a családsegítő szolgálat és a gyámhivatal megkeresése,
  • életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása,
  • különböző előadások, rendezvények szervezése,
  • a továbbképzési lehetőségek kihasználása.

Helyzetfelmérés

  • Tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről,
  • a fiatalok káros szenvedélyeiről,
  • önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról,
  • tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

A szociális hátrányok ellensúlyozására a törvény által előírtakat biztosítjuk.

  • térítésmentes étkezés,
  • étkezési hozzájárulás.

Szoros kapcsolatot tartunk fenn a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri.

A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.

11./ Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulók bevonása a diákokat érintő döntés-előkészítő munkába:

  • a tanítás nélküli munkanap programjának önálló szervezése (DÖK)
  • ügyeleti munka (felső tagozaton)
  • iskolai rendezvényeken történő felügyelet
  • Házirend felülvizsgálatára szerveződött csoport
  • DÖK elnök részvétele a nevelőtestületi értekezleten, amikor a diákokat érintő kérdéseket tárgyalják
  • DÖK tevékenység kapcsán (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus között) bekövetkezett konfliktusok rendezése, megvitatása a vitakultúra betartása mellett

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a.) Családlátogatás:

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

      b) Szülői értekezlet:

Feladata:

c) Fogadó óra:

Feladata:

A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap:

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e.) Írásbeli tájékoztató:

A tájékoztató füzet feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

      f.) Online tájékoztatás

Minden hónap végén e-mailben kapnak a szülők pontos tájékoztatást a következő hónap tanulókat és szülőket egyaránt érintő eseményeiről. Hozzájáruló nyilatkozatban hatalmazták fel az intézményt az ily módon lehetséges információ eljuttatásáról.

A KRÉTA e-napló működtetésével az intézmény biztosítja, hogy a szülők belépési kód segítségével informálódjanak gyermekeik haladásáról.

A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontjait az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, először az érintett pedagógussal, osztályfőnökkel, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolai szülői munkaközösség választmányával.

12./ A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

a.) diákönkormányzat vezetőségének ülése

A tanulók osztályonként 2 főt választanak érdekeik képviseletére. Az osztályonkénti 2 főből álló választmány alkotja az iskolai diákönkormányzat vezetőségét.

b.) diák közgyűlés

Félévente egyszer tartunk diákközgyűlést, ahol a tanulók elmondhatják véleményüket az iskola életéről, javaslatokat tehetnek vele kapcsolatban. A diákfórumokon az iskola igazgatója tájékoztatást nyújt az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról.

13./ A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

14./ A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat célja:

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint

  • tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
  • és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

  • azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni
  • a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Osztályozó vizsga

Az intézményben osztályozóvizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % – a.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

– felmentést kapott –kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,

– engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből – kérelmére – pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok

            – elnök

            – kérdező tanár

            – ellenőrző tanár

Az elnök

– felel a szabályok betartásáért,

– ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

– ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár (ok)

– csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

– lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár

– lehetőség szerint szakos tanár

– felel a vizsga szabályszerűségéért

Az írásbeli vizsgák általános szabályai

  • a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet
  • a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot
  • a feladatlap megoldásának ideje 45 perc
  • a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával
  • Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható

Az írásbeli vizsga javítása

  • a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

A szóbeli vizsga általános szabályai

  • egy napon három szóbeli vizsga tehető le
  • a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie
  • a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.
  • a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre
  • a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő
  • a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja
  • a felelet maximum 10 percet tarthat
  • ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz
  • két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

Gyakorlati vizsga általános szabályai

  • a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről
  • a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

Az egyes vizsgatárgyak részei és értékelési rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

A vizsgatárgyak részei:

Magyar irodalom              írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan              írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem                       írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv                     írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika                      írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika                                írásbeli + szóbeli vizsga

Természetismeret              írásbeli+ szóbeli vizsga

Földrajz                            írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia                            írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia                               írásbeli + szóbeli vizsga

Ének-zene                         gyakorlati vizsga

Vizuális kultúra                gyakorlati vizsga

Életvitel-technika             írásbeli + gyakorlati vizsga

Informatika                       gyakorlati vizsga

Testnevelés                       gyakorlati vizsga

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint

– tanulmányok alatti vizsga témáit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) a helyi tanterv tartalmazza

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

  • osztályozó vizsgákra,
  • különbözeti vizsgákra,
  • javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

  • aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
  • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
  • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

  • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira

15./  Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Más iskolából történő átvétel kérelem alapján történik, előzetes egyeztetéssel a tanuló iskolájának igazgatójával. A kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani, aki kedvező döntés esetén 10 munkanapon belül befogadó nyilatkozatot nyújt át a szülőnek.

 

16./  A felvételi eljárás különös szabályai

A tanuló joga, hogy tankötelezettségét iskolába járással vagy magántanulóként teljesítse. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon. A körzetes iskolába felvételt nyerjen. Osztályba sorolása szülői kérelem alapján történik az 1 évfolyamon.

Ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja az iskola teljesíteni, akkor a következők alapján hoz döntést:

  • az iskola körzetébe tartozó tanulók elsődleges joga felvételt nyerni
  • felvehető a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24. §.2. pontja szerinti arányok figyelembe vételével.
  • felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzetnek minősül:

  • szülője, testvére tartós beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
  • testvére az adott intézmény tanulója, vagy
  • munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
  • az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

A további felvételt kérő tanulók között sorsolás útján dönt.

A sorsoláson jelen vannak: a felvételt vagy átvételi kérelmet benyújtók, az iskola igazgatója, helyettesei és a jegyzőkönyvvezető. A kihúzási sorrend jelenti a felvételi sorrendet.

17./ a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése, habilitációs tevékenységek

Iskolánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásában, nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt iskola.

Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat.

Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink:

  • A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk
  • Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését.
  • Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől.
  • A habilitációs tevékenységünket team munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt.
  • Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató, nevelő munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra.
  • Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják.
  • A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt.
  • Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza.
  • Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.
  • Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.

A habilitáció általános célja:

  • a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása
  • A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése
  • Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása

A habilitáció fő területei:

  • az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése
  • a motoros készségek fejlesztése
  • a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával
  • a szociális készségek fejlesztése
  • a kognitív készségek fejlesztése
  • az önellátás készségeinek fejlesztése

A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

Sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje:

  • Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról.
  • Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában.
  • Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált oktatásban, nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja.
  • Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az iskola már beírt tanulói. A helyhiányt az igazgató saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé.
  • A tanulók osztályokba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett tanulók irányszáma 1-5 fő, a mindenkor számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az a nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az igazgató dönt.
  • Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt tanuló a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi tanulókkal való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

 

II.               Az intézmény helyi tanterve

1./ Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

A tantervek használata: 2020-2024.

Az iskola egyes évfolyamain a következő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

H2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint a 2012-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

H2020 = a 2020. szeptember 1-jétől bevezetett érvényes helyi tanterv.

TANÉVÉVFOLYAM
 1.2.3.4.5.6.7.8.
2020-2021H2020H2013H2013H2013H2020H2013H2013H2013
2021-2022H2020H2020H2013H2013H2020H2020H2013H2013
2022-2023H2020H2020H2020H2013H2020H2020H2020H2013
2023-2024H2020H2020H2020H2020H2020H2020H2020H2020

1.1/ A választott kerettanterv megnevezése

Helyi tantervként a H2013 helyi tantervben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kerettantervét használtuk fel az OFI honlapjáról letöltve.

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése    Változat
Magyar nyelv és irodalomA változat
MatematikaB változat
FizikaA változat
KémiaA változat
Biológia-egészségtanA változat
Ének-zene felső tagozatA változat
Ének-zene alsó tagozatA változat
  

1.2/ A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam „A” osztályok         H2013
Tantárgyak1. évf.2. évf.3. évf.4. évf.
Magyar nyelv és irodalom776+16
Idegen nyelvek   2+1
Matematika4444
Etika1111
Környezetismeret1111
Ének-zene2222
Vizuális kultúra2222
Életvitel és gyakorlat1111
Testnevelés és sport5555
Informatika0+10+10+10+1
Dráma és tánc0+10+10+10+1
Szabadon tervezett órakeret2233
Rendelkezésre álló órakeret25252527
     
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam „B” osztályok           H2013
Tantárgyak1. évf.2. évf.3. évf.4. évf.
Magyar nyelv és irodalom776+16
Idegen nyelvek   2+1
Matematika4444
Etika1111
Környezetismeret1+11+11+11+1
Ének-zene2222
Vizuális kultúra2222
Életvitel és gyakorlat1111
Testnevelés és sport5555
Informatika0+10+10+10+1
Dráma és tánc0000
Szabadon tervezett órakeret2233
Rendelkezésre álló órakeret25252527

Az „A” osztályokban 1-4. évfolyamon a választható tantárgyak közül, az Informatika óraszáma 1 óra, valamint a Dráma és tánc tantárgy óraszáma szintén 1 óra.

A „B” osztályokban 1-4.évfolymon a választható tárgyak közül, az Informatika óraszáma 1 óra, valamint a Környezetismeret óraszámát emeljük 1 órával.

Mindkét osztályban 3. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom órát 1 órával, 4. évfolyamon az idegen nyelv óraszámát 1 órával emeltük.

A Jenői Tagiskolában a választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam „C” osztályok          H2013
Tantárgyak1. évf.2. évf.3. évf.4. évf.
Magyar nyelv és irodalom776+16
Idegen nyelvek   2+1
Matematika4444
Etika1111
Környezetismeret1+0,51+0,51+0,51+0,5
Ének-zene2222
Vizuális kultúra2222
Életvitel és gyakorlat1111
Testnevelés és sport5555
Informatika0+10+10+10+1
Dráma és tánc0+0,50+0,50+0,50+0,5
Szabadon tervezett órakeret2233
Rendelkezésre álló órakeret25252527

Amennyiben a 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott minimum tanulólétszám lehetővé teszi, minden évfolyamon egy önálló osztály működik. A szabadon tervezhető órakeret óráit az informatika, a környezetismeret és a dráma és tánc között osztottuk meg. Ugyanazt a lehetőséget biztosítjuk mind a tagiskola, mind a székhely iskola tanulóinak.

Ha a tanulók létszáma az osztályalakításhoz szükséges számított minimum létszámot nem éri el, összevont osztályként működik. A javasolt összevonás: 1-2. 3-4. osztály.

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam                                H2013
Tantárgyak5. évf.6. évf.7. évf.8. évf.
Magyar nyelv és irodalom4+14+13+24+1
Idegen nyelvek3333+0,5
Matematika43 +13+13+1
Etika1111
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek2222
Természetismeret22  
Fizika  1,51,5
Kémia  12
Biológia-egészségtan  21+0,5
Földrajz  1,51,5
Ének-zene1111
Dráma és tánc/Hon- és népismeret1 0+1  
Vizuális kultúra1111
Informatika 0+1111
Technika, életvitel és gyakorlat111 
Testnevelés és sport5555
Osztályfőnöki1111
Szabadon tervezett órakeret2333
Rendelkezésre álló órakeret28283131

H2020 helyi tanterv táblázata 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 1. és  5. évfolyamtól

SorszámTantárgyÉvfolyamok
1.2.3.4.5.6.7.8
1.magyar nyelv és irodalom885+25+14+14+13+13+1
2.matematika44444433+1
3.történelem2222
4.állampolgári ismeretek1
5.hon- és népismeret1
6etika11111111
7.környezetismeret1111
 természettudomány22
8.kémia12
9.fizika  12
10.biológia  21
11.földrajz  21
12.idegen nyelv2+13333
13.ének-zene22222111
14.vizuális kultúra22211111
15.dráma és színház1
16.technika és tervezés1111111
17.digitális kultúra111111
18.testnevelés55555555
19.közösségi nevelés (osztályfőnöki)1111
  Kötelező alapóraszám2222222327272928
Szabadon tervezhető órakeret1+11+1221112
Mi órakeretünk2424242528283030
  Maximális órakeret2424242528283030

Tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkerete /Nkt. 2011.CXC. 6. mellékletéből/

1.ÉvfolyamokOsztályok heti engedélyezett időkereteEgyéb tanórán kívüli foglalkozásokra használható időkeret
2.1.5227
3.2.5227
4.3.5227
5.4.5528
6.5.5123
7.6.5123
8.7.5625
9.8.5625

Minden évfolyamon az osztályok heti engedélyezett időkerete és a heti óraszám testneveléssel megadott mennyiségi mutató közötti különbség óraszámát használjuk fel a tanulók tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezésére.

Az egyéb foglalkozásokra szánt időkeretből biztosítjuk az 1-3. évfolyamon az idegen nyelvekkel (angol, német) való ismerkedést heti 1 órában. Az első évfolyamra történő beiratkozás alkalmával választhatnak a szülők, melyik nyelvet szeretnék gyermekük számára választani. Amennyiben aránytalan az angol vagy német nyelvet választók közötti csoportlétszám, sorsolással döntünk. A sorsolásnál –a tanév első szülői értekezletén- jelen kell lennie minden szülőnek, osztályfőnököknek és az igazgatónak vagy igazgató-helyettesnek.  

Az egyéb foglalkozásra szánt időkeretből biztosítjuk tanulóinknak a tehetséggondozásra fordítandó órákat.

 

2./ Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

  1. Iskolánkban a nevelő – oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, akkreditáltak. Tartós tankönyvek beszerzésére törekszünk.
  1. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van:
  2. tornafelszerelés
  3. rajzfelszerelés
  4. technika tantárgyhoz szükséges eszközök
  1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelői szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A lista az  intézmény honlapján megtalálható.
  1. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (májusban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
  1. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
  • a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
  • az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be
  • a taneszközök ára
  • Az iskola törekszik arra, hogy támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

3./ A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

  • Az mindennapi nevelési helyzetek kihasználásán túl tanulóink a nemzeti köznevelési törvényben biztosított hit-és erkölcstan órákon vehetnek részt tanulói vagy szülői döntések alapján.
  • Részt veszünk a HAZAFISÁG ISKOLÁJA című honvédelmi nevelést szolgáló programban, amelynek megvalósulási helye a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely (KEMPP).

Az egész napos program során (kb. 6-7 órás foglalkozás) a résztvevő osztályok feladatai a hadtörténelmi témájú kiállításokhoz, kapcsolódnak, másrészt pedig különböző interaktív, versenyszerű programelemeket tartalmaznak.

A program – a Katonai Emlékpark jellegéből adódóan – elsősorban a hazafias nevelés támogatására, a történelmi ismeretek élményszerű kiegészítésére biztosít lehetőséget, de az elhelyezkedése és kialakítása lehetővé teszi, hogy pl: földrajz, biológia, hon- és népismeret tantárgyakhoz is kapcsolódási lehetőséget nyújtson.

  • Az állampolgárságra és demokráciára nevelés történelemórák, osztályfőnöki órák témáinak feldolgozása és a diák-önkormányzati munka során is megvalósulnak, valamint a honvédelmi nevelés, hazafiságra nevelés programjain keresztül is.
  • A családi életre nevelés és a testi, lelki egészségre nevelés színterei lehetnek a környezetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon kívül a védőnő által tartott foglalkozások, az egészségnevelési hét, egészségnap programjai és szakemberek által kínált felvilágosító előadások, valamint csecsemőgondozási szakkör.
  • Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

A tanórai és egyéb tanórán kívüli foglalkozások drámapedagógiai alkalmai hozzájárulnak ehhez.

  • Iskolánkban 2011 óta szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Elem-, papír- elektromos hulladékgyűjtő akciókat szervezünk.

Az ÖKOISKOLA címet elnyerése állandó megújulásra, önfejlesztésre késztet bennünket. Még tudatosabb, még hatékonyabb munkát kell végeznünk, hogy célunkat megvalósíthassuk, az örökös ÖKÖISKOLA címre érdemesek lehessünk.

  • Üzemlátogatásokat szervezünk, hogy több szakmát megismerjenek tanulóink.
  • A médiatudatosságra nevelés színtere a magyar irodalom óra, az osztályfőnöki óra, ahol a kritikai érzék, a véleménynyilvánítás, a vita, az értékekre való rávilágítás is szerepel.
  • Feladatunk megvalósításában minden nevelőt segíti a fejlesztőpedagógus, és az iskolapszichológus által vezetett csoportos foglalkozás is, melyet főleg alulmotivált vagy tanulási problémákkal küzdők számára tartanak.

3.1/ Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a feladatunk a tanulók között tapasztalható jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

Fészekváltó programunkkal (a mese, a játék, a művészetek eszközeivel) fokozatosan vezetjük be a gyermeket az iskolai munkába, ezzel megkönnyítve az óvodából az iskolába való átmenet nehézségeit. Célunk, hogy a tanulás öröm legyen a nap szorongás nélkül teljen.

Segítenünk kell, hogy a gyermekekben a figyelem, a fegyelem, a feladattudat, kötelességérzet kialakulhasson. Tanulási módszerekre, technikákra kell megtanítanunk a tanulókat.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

3.2/ A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Ébren kell tartani tanulóinkban a tanulás iránti igényt, vágyat. Új tanulási módokat (csoportmunka, kooperatív tanulási technika, drámajáték…) kell alkalmaznunk. Használni kell az IKT eszközök nyújtotta lehetőséget, hogy a tanulók érdeklődését fenntartsuk. Gyermekeink teljesítményét, amennyire a képességeik engedik, fokozni kell. Egyéni bánásmód alkalmazása szükséges.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

3.3/ Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Tágítani kell tanulóink látásmódját, a kulcskompetenciák megalapozásán, fejlesztésén túl az együttműködési készség fejlesztését is fel kell vállalnunk, meg kell alapoznunk az élethosszig való tanulás feltételeit.

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

3.4/ A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
  • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
  • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
  • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

4./ Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

A mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében tartjuk. A heti öt órából legfeljebb heti két órát a Nat műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, korcsolya, lovaglás, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok) fordítunk. Heti két óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben vagy – a tanuló kérelme alapján – sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A mindennapos testnevelés keretében stressz oldási gyakorlatok is szerepelnek.

5./ Komplex Alapprogram

A Komplex Alapprogram az 1−4. és 5-8. évfolyamon kerül bevezetésre a 2019/2020-es tanévtől az 1.5. évfolyamokon és a további tanévekben felmenő rendszerben.

  1. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK

 1.Célok:

  • A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása;
  • A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása.
  • Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét.
  • Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése).
  • Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra.

2. Alapelvek:

A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok egységes rendszerét.

A program legfontosabb alapelvei:

1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság

Komplex Alapprogram

  • egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt differenciált fejlesztést támogató módszereket;
  • alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a tanulási motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot;
  • különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek kialakítására az alprogramok segítségével.

A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény!, amely magával hozza az élményalapú tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban. Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye.

  1. FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK
  1. Fejlesztési feladatok:

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

  • A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak
  • A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják
  • Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
  • A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában
  • Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
  • Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük, a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
  • Tudatosan neveljünk „én” erős, jó komfortérzésű fiatalokat.
  • Az szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
  • Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése

2. Kiemelt fejlesztési feladataink:

  • énkép, önismeret,
  • hon-és népismeret,
  • európai azonosságtudat
  • egyetemes kultúra,
  • aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés
  • gazdasági nevelés,
  • környezettudatosság, fenntarthatóság
  • művészeti nevelés,
  • művészeti eszközökkel történő nevelés
  • a tanulás tanítása,
  • testi és lelki egészség,
  • felkészülés a felnőtt szerepekre, család szerepe
  • testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak

3. További feladatok:

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

  • A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
  • Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).
  • Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel.
  • Alkalmazzuk a DFHT módszerét.
  • Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!
  • A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátíttatása.
  • Az alprogramokkal illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.
  • A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele.
  • Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.
  • A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
  • Emberléptékű következetes követelés.
  • Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
  • Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

4- Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök:

A program szakmai anyagai:

  • Nevelési- oktatási program – KAP
  • Tanítási stratégia – DFHT
  • Alprogrami koncepciók (5 db.)
  • Alprogrami eszköztár és feladatbank (5 db.)
  • Tanítói- tanári kézikönyvek (10+16 db.)
  • Óraillusztrációk, példák
  • Foglalkozástervek
  • Tankockák

5. További tanulást segítő eszközök:

  • Az intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéni programok.
  • A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere.
  • Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
  • A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása.
  • Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.
  • Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.
  • A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
  • A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák alkalmazása.

6. Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek

6.1. Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek:

  • a rend és fegyelem fenntartása
  • tanuló szabadságának biztosítása
  • tanulói viselkedés szabályozása
  • pozitív tanulási légkör biztosítása
  • csoportfolyamatok elősegítése

6.2. Alkalmazott módszerek:

  • A tanítás – tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk, mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét.

A lenti ábra azt mutatja, hogy a kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT (differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni.

A DFHT célja:

  • A tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése.
  • A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása.
  • Az alulmotiváltság mérséklése.
  • A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése.
  • A tanulók közötti együttműködés elősegítése.

DFHT koncepciója, módszerei:

Egyénre szabott differenciálás

  • egyedül végzett munka
    • rétegmunka
    • teljesen egyénre szabott munka
    • részben egyénre szabott munka

Párban folyó munka

  • páros munka
    • tanulópárok munkája

Csoportban végzett munka

  • A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka
    • KIP

Ezenkívül a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket.

  • Alapmódszerek:
  • tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
  • munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer
  • individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
  • Motiváló módszerek:
  • páros munka
  • csoportmunka
  • játék
  • szerepjáték (drámapedagógia)
  • vita
  • kutató-felfedező módszer
  • kooperatív módszerek
  • projekt módszer
  • szituációs játékok


  1. A Komplex Alapprogram sajátosságai:
  1. A Komplex Alapprogram alprogramjai:

Az „Élménysuliban” minden alprogram megjelenik, hetenként javasoltan, minimum egy órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazítható (pl. művészeti iskolák, sportiskolák stb.)

A testmozgásalapú alprogram (TA)

Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni, sajátélmény-szerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani repertoárját és szemléletét:

  • testnevelés óra
  • mozgásos tanulás osztálytermi környezetben
  • szabadidős mozgástevékenységek

A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva, tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben.

Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni felelősség életgyakorlatává.

Cél még az egészségtudatos, jövőorientált életmód kialakítása.

Az alprogram tartalma:

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben, a differenciálásra építve.

Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú támogatása iskolai környezetben

Az életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)

Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős alakításához.

Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz.

 Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl.

Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel.

Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló felelősségvállalást.

Célunk még az életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése, az egészséges énkép kialakítása.

A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten – a rendszerszemléletnek megfelelően – kidolgozásra kerülnek.

Az alprogram tartalma:

  • egészséges életmód, életvezetés
  • környezettudatosság (fenntarthatóság)
  • állampolgári felelősség (közösségi szerepek)
  • életút-támogató pályaorientáció
  • család, párválasztás
  • érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés)

A művészetalapú alprogram (MA)

  • Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába.
  • A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás megvalósítására.

Az alprogram célja művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős foglalkozások biztosítása a tanulók számára.

Indirekt célok:

  • Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén
  • Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása
  • Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között

tanulásfejlesztés a művészetek révén

  • (Inter)diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú  gyakorlatokon keresztül
  • Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén.
  • A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására.

Az alprogram tartalma:

A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak körébe sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint épüljenek fel alprogramjaik is.

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló tanórai környezetben, a differenciálásra épülve.

Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás művészet-alapú támogatása iskolai környezetben.

A logikaalapú alprogram (LA)

A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az iskolai élet területein.

Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal, (legyen az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel tud használni mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi órákhoz. 

Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és egyben fejlesztő hatásúvá tehető.

Az alprogram célja, a gyerekek egyik legfőbb tevékenységére, a játékra és a játékosságra építve, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak.

 A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – ezzel a tanulók motivációja növelhető.

Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz.

A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlődése is várható.

Az alprogram tartalma

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban – stratégiák és algoritmusok.

  • A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében.
  • Játék alapú megközelítések:
  • Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése
  • Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése
  • Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba
  • Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása
  • Játékstrukturált megközelítések:
  • Kártyajátékok – lapot kérünk!, logiccards, set, stb.
  • Logikai játékok, logisztorik
  • Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok
  • Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok

A digitális alapú alprogram (DA)

A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű fejlesztését tekinti feladatának.

Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük irányadónak.

Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon.

Az alprogram célja, hogy kialakítsa a pedagógusokban az oktatásba integrált IT-eszközöket értő és kritikus módon alkalmazó „digitális állampolgár” habitust, melynek révén az összetett problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi.

Szeretnénk elérni azt is, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik színvonalát, tanulás módszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét, és mindent egybevetve: a tanulók személyiségformálásához is hozzájáruljon.

Az alprogram tartalma

Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik:

  • Játékalapú megközelítések
  • Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat
  • IKT-műveltség
  • Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és eszközhasználat
  • Digitális írástudás
  • IKT alapú óratervezés
  • Személyes tanulási környezet menedzselése
  • Komplex óra

Komplex órák bevezetése – a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális képességek együttes fejlesztése jelenti. A kötelező és szabadon tervezhető tanórákat fedi le, amelyekben a tudástartalom (a tananyag kereszttantervi része) kb. 30%-át hordozzák. A „Komplex órák” tekintetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcso­latai mellett a DFHT tanítási-tanulási stratégia, valamint az alprogrami kapcsolódások jelennek meg. Ez utóbbi órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek fejlesztése is megvalósítható.

Tartalmi fejlesztési pontok:

  • legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne
  • kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári kézikönyvben megjelenített órához
  • minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg (össz. komplex óraszám)
  • Ráhangolódás

A ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3 alkalommal javasolja a Komplex Alapprogram 20 perces foglalkozás keretén belül. A tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy a tanulók körben ülhessenek székeken vagy szőnyegen, így megkönnyítve a kommunikáció feltételeit.

A foglalkozás felépítése ajánlottan a következő:

  • Üdvözlés
  • Beszélgetés
  • Közös tevékenység/játék
  • Zárás

A Ráhangolódás megvalósítását javasoljuk a nap elején, javasolt időtartama 25-45 perc, helye a nap kezdésekor vagy osztályfőnöki óra keretében vagy a délutáni foglalkozások elején. Témái megválasztásában segít a Tanítói kézikönyv.

4„Te órád”

„Te órád” – a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely órákon az osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. Az óra kiválasztását a pedagógus segíti.

5.Házi feladat

Délután a tanórán kívüli fogalalkozásokon a délelőtti tanórákon tanult ismeretek gyakorlása, rögzítése történik írásbeli és szóbeli feladatokkal belefűzve az alprogrami sajátosságokat. Otthonra nem maradhat írásbeli feladat. Szorgalmi feladat bármikor adható a tanuló önkéntes vállalása alapján.

6.Értékelés

Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik.

Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni alprogrami foglalkozásokon, illetve azokon az órákon, amelyeken a DFHT módszert használják a pedagógusok.

A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van 

  1. a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés)
  2. a minősítő (szummatív értékelés)
  3. a fejlesztő (formatív értékelés).

Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye feltárja a pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját.  Ez határozza meg az oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak a tanév elején javasoljuk, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló tudása. A tanév közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus dönthet arról, hogy változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél a pedagógus arról kap visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a tanuló pedig arról, hogy mennyire sajátította el a követelményeket.

A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot. A minősítő értékelés igen gyakori a hazai iskolákban.

A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált, fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét.  A tanuló egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott problémákat, a további fejlesztést igénylő területeket és a teendőket.

Az értékelésnek fontos része legyen

  • az önértékelés
    • a társak értékelése.

Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.

Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

  1. A pedagógusok helyi intézményi feladatainak áttekintése, illesztése a Komplex Alapprogramhoz

A pedagógusok feladata kiegészül a DFHT órák megszervezésével, a kapcsolódó dokumentumok (óraillusztrációk) elkészítésével.

A választott alprogramokhoz kapcsolódó foglalkozások megszervezése, megtartása, foglalkozás illusztrációk készítése.

Az elkészült óraillusztrációk, foglalkozás illusztrációk, tapasztalatok megosztása a kollégákkal.

Programhoz kapcsolódó további oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

  • A szülők és a tanulók tájékoztatása

 A szülőket és a tanulókat a programról, annak tartalmáról, megvalósításáról iskola életéről, az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják szóban szülői értekezleteken, írásban honlapon.

  • Az iskolában folyó munka időkeretének

1. A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása tekinteté­ben nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik:

a délelőtti időkeretben megvalósuló tanórák során

  • kötelező és szabadon tervezhető, nagyobb részben délelőtt szervezett foglalkozá­sokra, amelynek 80%-át a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gaz­dagságát tekintve nem szabályozza. A tanítási órák 20%-ában ellenben kívánatos a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása (differenciált egyéni munka, a rétegmunka, a pármunka, a kooperatív módszerek, a csoportmunka, a drámajáték és a projektmunka).
  • A kötelező és szabadon választható időkeret része a „Komplex órák”, a kereszttan­tervi tartalmak kb. 30%-ának feldolgozása történik ilyen módon.

b. a délutáni időkeretben megvalósuló tanórák során

  • a Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások a délutáni idősávra húzódnak;
  • zajlik a „Te órád”(szakkörök)
  1. Időkeretek:

Az egyes évfolyamok kötelező óraszámai alapján számított, a DFHT-módszertant alkal­mazó órák és a komples órák arányait az alábbi táblázat mutatja be.

Tantárgy heti óraszámaTantárgy éves óraszámaDFHT órák számaKomplex órák számaKomplex órák beosztása
136711minden 3. héten 1 óra
2721422kéthetente 1 óra (+ 4 óra elosztva a tanévben)
31082232heti 1 óra (+ 4 óra elosztva a tanévben)
41442943heti 1 óra (+ 7 óra elosztva a tanévben)
51803654kéthetente 3 óra
62164365kéthetente 3 óra
72525076kéthetente 3 óra

Minimum órarend minta 1-3. o.

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntek
7:40-8:00RáhangolódásRáhangolódás
8.00-8.45Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
8.55-9.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
9.40-9:5515 perces szünet
9:55-10.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
10.55-11.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
11.55-12.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
12:55-13:40Tantárgyi óraEbédTantárgyi óraEbédTantárgyi óra
13:45-14:30EbédJáték-szabadidőEbédJáték-szabadidőEbéd
Játék-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidő
14.30-15.30AP foglakozásAP-foglakozásAP-foglalkozásAP-foglalkozásAP-foglalkozás
15.30-16.15Játék-szabadidőA te órádA te órádJáték-szabadidőJáték-szabadidő
16.15-17.00Játék-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyelet

Minimum órarend minta 4.o.

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntek
7:40-8:00Ráhangolódás   Ráhangolódás
8.00-8.45Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
8.55-9.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
9.40-9.5515 perces szünet
9:55-10.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
10.55-11.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
11.55-12.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
12:55-13:40Tantárgyi óraEbédTantárgyi óraEbédTantárgyi óra
13:40-14:30EbédJáték-szabadidőEbédJáték-szabadidőEbéd
Játék-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidő
14.30-15.30AP foglakozásAP-foglakozásAP-foglalkozásAP-foglalkozásAP-foglalkozás
15.30-16.15Játék-szabadidőA te órádA te órádJáték-szabadidőJáték-szabadidő
16.15-17.00Játék-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyelet

Minimum órarend minta 5 – 6.o.

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntek
7:40-8:00RáhangolódásRáhangolódás
8.00-8.45Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
8.55-9.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
9.40-9:5515 perces szünet
9:55-10.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
10.55-11.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
11.55-12.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
12:55-13:40EbédTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraEbéd
13:45-14:30SzabadidőEbédEbédEbédSzabadidő
Játék-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidő
14.30-15.30AP foglakozásAP-foglakozásAP-foglalkozásAP-foglalkozásAP-foglalkozás
15.30-16.15Játék-szabadidőA te órádA te órádJáték-szabadidőJáték-szabadidő
16.15-17.00Játék-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyelet
HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntek
7:40-8:00RáhangolódásRáhangolódás
8.00-8.45Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
8.55-9.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
9.40-9:5515 perces szünet
9:55-10.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
10.55-11.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
11.55-12.40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
12:55-13:40Tantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óraTantárgyi óra
13:45-14:30Tantárgyi óraEbédEbédEbédEbéd
Ebéd, szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidőJáték-szabadidő
14.30-15.30AP foglakozásAP-foglakozásAP-foglalkozásAP-foglalkozásAP-foglalkozás
15.30-16.15Játék-szabadidőA te órádA te órádJáték-szabadidőJáték-szabadidő
16.15-17.00Játék-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyeletJáték-felügyelet

Minimum órarend minta 7-8. o.

A digitálisnaplóban az alábbi jelölések szolgálnak a program megvalósításának jelölésére:

DFHT –DFHT –val megvalósított tanóra

TA – testnevelés alapú alprogram

ÉA – életgyakorlatalapú alprogram

DA – digitális alapú alprogram

MA – művészet alapú alprogram

LA – logika alapú alprogram

TÓ – „Te órád”

RÁ – ráhangolódás

6./A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A nemzeti köznevelési törvény 46.§. (6) bekezdése szerint a tanuló joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusok közül.

A tanuló írásban kérheti a választás lehetőségét a tanév megkezdése előtt.

Amennyiben az intézmény, a tantárgyfelosztás adta lehetőségek erre módot adnak a tanuló kérésének az intézményvezető helyt adhat írásban, a kérelem, írásban való benyújtásától számított 15 napon belül.

7./ Projektoktatás

A projektoktatás széles tantárgyi koncentrációt feltétez, ezáltal komplex szemléletmód kialakítására törekszik.

A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően az egyéni, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van.

A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít.

A valós világgal való közvetlen kapcsolata feltételezi az iskola tanulási környezetének kiterjesztését. A megismerési folyamatot a gyermeki személyiségfejlődés hatékony elősegítése érdekében szervezi. Ezért a kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutatótechnikákra helyezi a hangsúlyt.

8./ A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A nemzeti köznevelési törvény szerint valamennyi gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon.

Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

Intézkedéseink:

  • A kulcskompetenciák fejlesztése
  • az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának,
  • digitális tananyagok felhasználásának elősegítése
  • méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása
  • a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése
  • tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás
  • a differenciáló módszerek alkalmazása
  • a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése
  • a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása
  • környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés
  • egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása
  • hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon
  • tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon
  • tanulási attitűd pozitív átformálása
  • átmenetek / továbbtanulás támogatása
  • személyiségfejlesztés
  • szabadidő hasznos eltöltése

Iskolánknak kidolgozott és elfogadott Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve van, mely pedagógiai programunk kiegészítése.

9./ Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Írásbeli beszámoltatás

a.) formái:

  • rövid feleletadás kérdésekre („röpdolgozat”)
  • feladatlap
  • tantárgyteszt
  • esszé jellegű (Fejtsd ki, Mit tudsz….)

b.) rendje:

  • témakörök végén: ellenőrző feladatlap
  • alkalmanként: az órára megtanult anyagrész illetve ismétlő kérdésekkel

      egyéni írásbeli felelet formájában

  • javító dolgozat az írásbeli beszámoló esetenként tanártól függően javítható havonta egy alkalommal a hiányosságok pótlásának igazolására
  • témazáró dolgozatból napi maximum 2 iratható előre bejelentett (naplóba beírt) időpontban
  • 5. 6. órában témazáró dolgozat írása lehetőleg ne történjen

c.) a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya:

  • a témazáró dolgozatok átfogó képet adnak a tanulók tudásáról, ezért a félévi és év végi jegyek megállapításánál ezen jegyek átlaga a kiindulópont

9.1/ A tanulók teljesítményének értékelése

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az iskola helyi tantervében előírt követelmények alapján végezzük, figyelembe vesszük a tanulók képességeit, illetve fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

  • Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.
  • A 2. évfolyam évvégétől 8. évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeljük.
  • A tanulók adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni lehet, s ez kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó ismeretanyagra is.
  • A nagyobb tantárgyi egységek /szakaszok, témák / lezárása után a tanuló teljesítményét minősítéssel vagy érdemjeggyel értékelni kell. A pedagógus szükség szerint adjon lehetőséget a tanulónak javításra, és a teljesítményéről a szülőt szóban vagy a tájékoztató füzet útján tájékoztassa.

Az iskola pedagógusai egységes követelmények szerint bírálják el a tanulók tudását, ismereteik alkalmazását és a közös munkában való részvételét. Az elbírálás a tantervi követelmények s a tanuló szóbeli, írásbeli, valamint gyakorlati teljesítményének egybevetése alapján a következőképpen történik:

 

9.2/ A tanulók teljesítményének minősítése:

Első évfolyam félév és év vége:

  •  kiváló
  •  jó
  •  megfelelő
  •  felzárkóztatásra szorul (Ebben az esetben javaslatot kell tenni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezők megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre a szülő bevonásával.)

Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók általános minősítést kapnak.

A 2. évfolyam félév

  •  kiváló
  •  jó
  •  megfelelő
  •  felzárkóztatásra szorul (Ebben az esetben javaslatot kell tenni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezők megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre a szülő bevonásával.)

A 2. évfolyam év végétől minden évfolyam félév és év végén a tanulók teljesítményének értékelése a következő öt érdemjeggyel történik:

  1. jeles (5)
  2. jó (4)
  3. közepes (3)
  4. elégséges (2)
  5. elégtelen (1)

Ha a tanulónak egy tantárgyból csak 5-ös érdemjegye van az tanév során, a jeles minősítés helyett kitűnő minősítés is adható számára.

A félévi, illetőleg az év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies számolási műveletek útján kell megállapítani.

A tanév végén a tantárgyakból adott osztályzatok figyelembevételével a tanulók továbbhaladásáról a nevelőtestület határoz. Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Aki egy vagy kettő tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet. Aki három tárgyból elégtelen osztályzatot ért el az évfolyamot ismételni köteles, de a nevelőtestület határozata alapján – méltányossági alapon – javítóvizsgát tehet.

Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén csak betűvel az törzskönyvbe és a bizonyítványba kell beírni.

Ha a tanuló valamelyik tantárgyban kimagasló eredményt ér el, dicséretben részesíthető. Minden tantárgyban kiemelkedő tanuló nevelőtestületi dicséretet kaphat. A dicséretet az törzskönyv és a bizonyítvány jegyzet rovatában fel kell tüntetni.

A minősítés és az érdemjegy a tudást tükrözze, nem lehet fegyelmezési eszköz!

9.3/ Az értékelés közlése:

Az értékelés közlésére tanév közben csak az 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet által rendszeresített nyomtatványokat használjuk fel:

  • tájékoztató füzetet, melybe a tanuló, tanító, tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri.
  • bizonyítványt, a tanító, tanár év végén állít ki, s a tanuló hazavihet
  • törzskönyvet, melyet a tanító, tanár állít ki az osztályozó értekezlet alapján.

Az törzskönyvbe és a bizonyítványba a mindenkori érvényes rendeletben található záradékokat alkalmazzuk.

9.4/ Az értékelés rendszeressége a tanév során:

A tanulóknak a munkáját havonta minimum egy minősítéssel, érdemjeggyel kell értékelni, mely lehet szóbeli vagy írásbeli számonkérés eredménye.

A 8. osztály 2. félévében a tanulók a szaktanár által meghatározott témakörökből beszámolnak. Matematika, magyar nyelv irodalom, történelem, idegen nyelv tantárgyakból.

A beszámoló módja:

  • magyar  nyelv, történelem, matematika írásbeli,
  • idegen nyelv, magyar irodalom szóbeli felelet az ismert témakörökből.

9.5/ Az értékelés és osztályozás százalékok szerint:

Alsó tagozatban:

SzázalékarányokMinősítések (rövidítések)Átváltás érdemjegyekre
100-90%Kiváló (k)5 (jeles)
89-79%Jó (j)4 (jó)
78-65%Megfelelő (m)3 (közepes)
64-50%Megfelelő (m)2 (elégséges)
49-0Felzárkóztatásra szorul (fsz)1 (elégtelen)

Felső tagozatban:

SzázalékarányokÉrdemjegyek
100-91%Jeles 5
90-76%Jó 4
75-51%Közepes 3
50-31%Elégséges 2
30-  0%Elégtelen 1

A fenti százalékos értékelés csupán iránymutató, az adott osztály képességei függvényében a szaktanár eltérhet.

9.6/ Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladat fontos eszköze a tanulási célok elérésének, alternatív utak keresésének, a gyakorlásnak, kiegészítő információk gyűjtésének, a tanulók saját tapasztalatai alapján formálódó önértékelésnek, fontos visszajelzés a tanár és tanuló számára is vagyis szerves része a tanórán elindított tanulási folyamatnak.

Az otthoni (egyéb tanórán kívüli tevékenységhez) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei:

  • tartalmával illeszkedjen a tanórán elindított folyamathoz
  • legyen jól előkészített, egyértelmű, a tanuló számára rendelkezésre álló eszközök segítségével elsajátítható, megoldható
  • nehézségi fokát tekintve lehet differenciált, vagy feleljen meg a csoportra jellemző átlagos nehézségi szintnek

Jellegét tekintve:

  • szóbeli, mely a tankönyv aktuális témakörére terjed ki a füzet vázlatának segítségével
  • írásbeli, mely lehet tankönyv, munkafüzet kérdéseinek megoldása
  • rajzos feladat
  • gyakorlati, manuális feladat, mely a tanuló otthoni eszközeivel elvégezhető
  • gyűjtőmunka

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

  • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
  • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
  • A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

 

10./ A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Életvitel és gyakorlat tantárgyat csoportbontásban tanítjuk. Fiúk és lányok külön csoportban tanulják a tárgyat szaktanár biztosítása esetén.

A tagintézményben az összevont osztályokban évfolyamonkénti csoportbontásban tanítjuk a közismereti tárgyakat.

11./ A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Jogszabályok alapján hazánkban évente kötelező a tanulók általános fizikai állapotának, edzettségének vizsgálata, amely magát a fittségi tesztek végrehajtását, értékelését jelenti. A mérést minden tanévben január 6-a és június 1. között kell elvégezni az 5-8. évfolyamokon. Erre egy egységes tesztrendszer áll a testnevelők rendelkezésére, amely a Nemzeti Egységes Tanuló Fittségi Teszt elnevezést kapta.  A magyar gyermekek, így iskolánk tanulói is, fizikai aktivitási és népegészségügyi mutatói nagyon aggasztóak. A NETFIT tudományosan alátámasztott tesztrendszer, amely képes arra, hogy szolgálja a teljes körű egészségfejlesztés céljait. Fontos számunkra, hogy hazánkban egészséges generációk nőjenek fel. A NETFIT program célja, hogy népszerűsítse  és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és a egészségtudatos életvezetés értékeit az diákok számára. A program tartalma, módszertana, statisztikai és szöveges visszajelző rendszere a iskolai testnevelés alapvető nevelő-oktató céljainak elérését kívánja támogatni. Ennek megfelelően olyan ismeretátadást, attitűdformálást, készség – és képességfejlesztést valósít meg, amelynek segítségével adottságoktól és szociokulturális környezettől viszonylag függetlenül minden tanuló számára lehetőség nyílik az egészséges fizikai fittségi állapot megszerzésére, fenntartására és fejlesztésére. Segítségével kialakíthatók olyan pozitív attitűdök, megszerezhető ismeretek, fejleszthető képességek és készségek jelentősen hozzájárulnak az egészségtudatos, jövőorientált életvezetés kialakulásához.

A NETFIT fizikai fittségi próbáinak lebonyolításához speciálisan erre a célra tervezet és gyártott, hitelesített eszközök állnak rendelkezésünkre. A testnevelők a tesztrendszer alkalmazásához felkészítőn vettek részt, és kézikönyv áll a rendelkezésükre, amely tartalmazza a teszteket, a tesztek alkalmazásának módszereit, az adatfelvétel és a kiértékelés módszereit.

A kötelező mérések eredményeképpen felépülő adatbázis segítségével közvetlen és célzott beavatkozási lehetőségek nyílnak az oktatáspolitika, az iskolai testnevelés és sportot érintő fejlesztések célirányos fejlesztésére és megvalósítására.

A testnevelők feladata:

  • a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása
  • a mérési eredmények feltöltése a NETFIT informatikai rendszerbe
  • az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása, az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása
  • a megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése
  • a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése

12./ Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

12.1/ Az iskola egészségnevelési elvei

„Kiművelt test az, amelyik tisztán van tartva, jól van táplálva, jó színben van, és munkára ügyes” – Comenius

CÉLJA

  • A tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, egészségük védelmének érdekében.
  • Ismerjék fel az életmód, a viselkedés és az egészségi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést.
  • Alakuljon ki bennük önmagukkal szemben egyfajta felelősségérzet.
  • Ismerjék meg az egyéni döntések, helyzetek megoldási technikáit.
  • Ismerkedjenek meg az egészségi állapotukkal kapcsolatos helyes viselkedési formákkal, helyes szokások kialakításának feltételeivel, az azokat befolyásoló tényezőkkel.
  • Tudják, hogy az egészség nem csak testi egészséget jelent, hanem elválaszthatatlan a lelki, szellemi egészségtől is. Ehhez fontos a megfelelő közösségi, baráti, családi kapcsolat és a helyes életmód.
  • Tudatosuljon bennük az egészséges és kevésbé egészséges tevékenységi formák, táplálkozási módok, szokások közötti megkülönböztetés.
  • Ismerjék meg a nemek közti különbségeket, azok biológiai magyarázatát, a nemek közötti kapcsolatot és különböző értékeken alapuló egyenrangúságot, tiszteletet.
  • Tudatosuljon bennük, hogy az egészséges életmód sokféle lehet a különböző társadalmi, kulturális, etnikai csoportokban más és más lehet.
  • Ismerjék a serdülőkori problémák megoldásának lehetőségeit.
  • Ismerjék meg a környezeti ártalmakat okozó tevékenységeket, azok forrásait, a megszüntetésük lehetőségeit.
  • Ismerjék a veszélyhelyzetek elhárítása megoldásának alapvető követelményeit.

Az egészséges életmódra nevelés színterei az iskolában

Alsó tagozat

Tanórákon:

Magyar nyelv és irodalom:

  • Részvétel a beszélgetésben, vitában
  • Az önkifejezés képességének fejlesztése
  • Fogékonyság az együttérzésre
  • Erkölcsi választásokban jó, rossz elkülönítése
  • Nyitottság az élmény befogadására
  • Játékosság, érzelmi átélésre nevelés
  • Esztétikai fogékonyság növelése

Környezetismeret:

  • az élet és a természet értékeinek felismerése
  • az emberi élet szakaszainak megismerése
  • az emberi test működése
  • a testi és lelki egészség, valamint életvitel és magatartás egymásra hatása
  • a környezet értékeinek felismerése, megbecsülése
  • életkorának megfelelően vegyen részt a környezetvédelemben
  • helyes táplálkozás, öltözködés, napirend tudatosítása
  • alapvető közlekedési szabályok ismerete
  • a tanuláshoz, munkához, pihenéshez szükséges egészséges környezet kialakítása

Technika, rajz:

  • munkaeszközök balesetmentes használata
  • helyes testtartás, megvilágítás munkavégzéskor
  • étkezési kultúra fejlesztése; saláta- és szendvics készítés,
  • vendégek fogadása, viselkedés vendégségben

Testnevelés:

  • játékszabályok betartásának fontossága
  • csoportos viselkedési minták elsajátítása
  • betegségek kialakulásának elkerülése
  • rendszeres fizikai aktivitás igénye, öröme
  • sportágak megismerése, kipróbálása a lehetőségek függvényében
  • sérült, fogyatékos társaink iránti segítőkész magatartás
  • stressz kezelés elsajátítása

Egyéb tanórán kívüli szabadidős programokon:

  • személyiségfejlesztő játékok
  • sportversenyek
  • táborozás
  • erdei iskola
  • túra, kirándulás
  • közös érdeklődésből fakadó csoportok foglalkozásai (szakkörök)
  • ismeretterjesztő filmek, videók,
  • könyvtárlátogatás, könyvajánlás, folyóiratok
  • vendégség családoknál
  • véradás szervezése

Az iskolai élet megszervezésében:

  • A környezet kulturált, esztétikus alakítása
  • Testkultúra előadások: testedzés, pihenés
  • Öltözködés, hajviselet kultúrája
  • Higiéniai szokások kialakítása, gyakorlása
  • Figyelemfelkeltő dekoráció az egészséges életmódról
  • Vetélkedők
  • „Tisztasági járőr” akció
  • iskolafogászat, fogápolási szokások

A fejlesztő munka követelményei:

  • A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása
  • Az egészség megőrzése
  • A betegségek, balesetek, sérülések elkerülése
  • Pozitív magatartások és szokások kialakítása, folyamatos személyiségfejlesztés
  • Az életmódra vonatkozó helyes döntések
  • Az egészséges életvitel kialakítása

A káros függőségekhez vezető szokások hatásának megismertetése

  • Rossz táplálkozás
  • Dohányzás
  • Alkohol
  • Drogok

A Szexuális kultúra és magatartás megismertetése.

Családi életre nevelés, felkészítés a felelős párkapcsolatra

Elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt.

 

FELSŐ TAGOZAT

Tanórákon:

Biológia

  • az élő természet értékeinek felismerése, megbecsülése,
  • életmód és testfelépítés kapcsolata,
  • környezeti ártalmak az egészségre, megszüntetésük lehetőségei,
  • az életkornak megfelelően az emberi test anatómiai és élettani megismerése, kiemelve az egészséges életmód követelményeit,
  • a serdülőkor problémái, nemi érés,
  • az ember szaporodása,
  • az emberi élet szakaszainak megismerése,
  •  

Az életkornak megfelelően:

  • a mozgás és személyes higiénia,
  • a helyes táplálkozás,
  • a biztonság megőrzése,
  • a szenvedélybetegségek
  • az emberi szexualitás, a kamaszkor,
  • családi élet és kapcsolatok,
  • környezetünk problémái (hulladék, zaj, szmog, stb.),

Magyar nyelv és irodalom

  • erkölcsi választásokban a jó és a rossz elkülönítése,
  • nyitottság az élmény befogadására,
  • fogékonyság az együttérzésre,
  • az önkifejezés képességének fejlesztése,

Földrajz

  • éghajlat, időjárás – megfelelő öltözködés,
  • táplálkozási, életviteli szokások más kultúrákban és népeknél,
  • a táj esztétikuma (üdülés, pihenés),

Testnevelés

  • sportágak megismerése,
  • a mozgás egészségünk alapja,
  • a mozgáskultúra megkedveltetése,
  • alkat – sportág – a tehetségek felkarolása,
  • csoportos viselkedési minták elsajátítása,
  • sérült, fogyatékos társaink iránti segítőkész magatartás,

Technika

  • a munkaeszközök balesetmentes használata,
  • étkezési kultúra fejlesztése (saláta, szendvicskészítés),
  • helyes testtartás, megvilágítás munkavégzéskor,

Osztályfőnöki óra

Az egészséges életmódra nevelés szinte minden témakörében átfogja és bővíti az ismereteket és módszereket külső előadó támogatásával is (védőnő)

Témakörök: (5-8. évfolyamon osztályonként 10 órában)

  • Személyiségfejlesztő játékok (helyes én kép kialakítása, döntések felvállalása).
  • Szenvedély betegségek, dohányzás, alkohol
  • Kábítószerek
  • Élvezeti-, élénkítő-, nyugtatószerek.
  • Személyes higiénia (öltözködés, testápolás).
  • Fogápolás.
  • Kamaszkor problémái, nemi érés.
  • Helyes táplálkozás.
  • Mozgás és egészség.
  • Lelki egészség.

A tanórán kívüli egészséges életmódra nevelés lehetőségei:

  • Iskolafogászat, fogápolási foglalkozások,
  • Egészséges táplálkozás – salátakészítés
  • Szakemberek: Vöröskereszt, ANTSZ, mentők, rendőrség munkatársainak előadásai
  • Higiéniai szokások kialakítása, gyakorlása.
  • Életvezetési ismeretek és készségek – személyiségfejlesztő program alkalmazása különböző élethelyzetekben.
  • Erdei iskola.
  • Tömegsport.
  • Sportversenyek.
  • Kirándulások, túrák.
  • Szakköri foglalkozások.
  • Figyelemfelkeltő dekoráció az egészséges életmódról.

Az egészséges életmódra nevelés főbb tanulói tevékenységi formái

  • személyes tapasztalatok összegzése, megvitatása,
  • előadások hallgatása,
  • szerep és szituációs játékok,
  • gyűjtőmunka és annak elemzése,
  • filmek, video részletek megtekintése, elemzése,
  • megfigyelések (életjelenségek, testfelépítés, stb.)
  • ismeretszerzés folyóiratokból, könyvekből,
  • sajtófigyelés, rádióhírek, TV-műsorok követése,

12.2/ A környezeti nevelés elvei

A környezeti nevelés környezettudatos magatartásra tanít.

A környezettudatosság tartalma:

  • a környezet megismerésének szándéka és képessége,
  • a jelzések megértése,
  • összefüggő rendszerben történő értelmezése,
  • a problémák okainak megkeresése, megértése,
  • megoldások keresése,
  • az egyéni döntések felelősségének megértése,
  • a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvés.

A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember – természet – társadalom kapcsolatbemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti-és egészségtudatosság erősödését.

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása.

Célja a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős közösségek kialakítására törekszik, akik környezettudatos életvitelt tanúsítanak, képesek felelősen cselekedni, s hisznek is tevékenységük jelentőségében.

A környezeti nevelés általános céljai:

Rendszerszemléletre nevelés: A tanulókat tegyük képessé arra, hogy a tanórákon szerzett ismereteiket összekapcsolják a mindennapi élet valós ügyeivel, lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, s önmaguk keressenek rá választ.

Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása: alakuljon ki a tanulókban az a képesség, hogy alternatívák felállításával válaszokat keressenek a problémákra.

Globális összefüggések megértése: értsék meg a gondok gazdasági, társadalmi okait is.

A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása: vegyék észre a nem anyagi jellegű értékeket is.

A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakulása: mit tehetünk érte egyéni életünkben.

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése: felismertetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi élet sem.

Iskolánk célja, hogy tanítványaink az általános iskola befejezésekor értsék és saját életükre is alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

  • fenntartható fejlődés,
  • a növekedés korlátai,
  • alapvető szükségletek,
  • az elővigyázatosság elve,
  • kölcsönös függőség.

A fenti célok megvalósításának szempontjai:

  • Tudatosság: Koherens és korszerű ismeretrendszer a természet, a társadalom, a gazdasági és politikai rendszerek közötti összefüggésekről.
  • Ismeretek: Mind az elméleti, mind a gyakorlati ismeretek, képességek fejlesztését magában foglalja.
  • Értékek: Olyan értékrend kialakítása, mely a személyes tevékenységre, elkötelezettségre épülő felelősséget vonzónak tartja.
  • Szakértelem: Olyan kompetenciák kialakítása, melyek a másokkal való együttműködést, a konfliktusok kezelését, a problémák megelőzését, megszüntetését segítik.
  • Részvétel: A demokratikusan működő iskolai élet lehetőséget ad a csoportos döntések megvalósításának gyakorlására.
  •  

A célok megvalósításának keretei:

a.) Általános területek:

  • A környezeti nevelési program folyamatos felülvizsgálata és korrekciója.
  • Az iskola napi működéséről felmérés készül (víz, gáz, áram, fűtőanyag, anyag- és hulladékgazdálkodás).

b) Oktatás, nevelés

  • Az 1-4. évfolyamokon valamennyi tantárgy, de a környezetismeret hangsúlyosan építi be a környezeti neveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket, ismereteket.
  • Az alsó és felső tagozat valamennyi tantárgyában hangsúlyosan jelennek meg a környezeti nevelés feladatai, témái, tevékenységei.
  • A felső tagozaton az osztályfőnöki órák programjában hangsúlyosan szerepel az egészségnevelés és a fenntarthatóságra nevelés.
  •  

c) Személyi feltételek, belső kapcsolatok

  • Az iskolában működik ÖKOISKOLA nevelési munkacsoport.
  • A nevelőtestület a szakmai továbbképzéseit úgy tervezi, hogy minél többen szerezzenek jártasságot a környezetvédelem tanításában, módszertanában.
  •  

d) Egyéb tanórán kívüli tevékenységek

Minden tanév munkarendjében tervezünk az ÖKOISKOLA arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélkedőket, őrjáratokat).

A tanulmányi sétákat, kirándulásokat, múzeumi, állatkerti órákat és az erdei iskolai foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy az egészséges életmódra nevelés és az ÖKOISKOLA célok megvalósuljanak.

Az iskola belső kommunikációs csatornái (iskolaújság, rádió, faliújságok) működnek, és tükrözik az ÖKOISKOLAI célokat.

Egyéb tanórán kívüli foglalkozások

  • Terepi foglalkozások
    • erdei iskola – pályázati lehetőség szerint
    • tanösvény – Sóstó
    • akadályverseny – DÖK
    • városismereti verseny

2. Egyéb

  • akciók – papír, szárazelem, alumínium, italos dobozok gyűjtése,
  • szelektív hulladékgyűjtés van iskolánkban
  • kapcsolódva a városi szintű akciókhoz – takarítási világnap
  • vetélkedők az állatok világnapja alkalmából
  • pályázatok – víz világnapja
  • iskolarádió működtetése – Zöld híradó – havonta egy alkalommal
  • honlapon Zöld oldal szerkesztése
  • faültetés – fásítási pályázat, megvalósítás szülőkkel
  • iskolaudvar rendben tartása, növények gondozása

3. Látogatások osztályfőnökök irányításával, osztályfőnöki órán, illetve szabad időben (múzeum, állatkert, HEROSZ állatotthon, nemzeti park, szennyvíztisztító, skanzen).

4. Versenyek

  • környezet és természetismereti versenyeken indítjuk tanítványainkat,
  • pl. Kaán Károly, Herman Ottó, Teleki Pál, Curie
  • Hevesy György, Játsszunk kémiát
  • fizika verseny

Cél: tehetséggondozás, a szabadidő értelmes, tudást bővítő eltöltése

5. Témahét, témanap

  • Egészségnevelési hét, egészségnevelési nap
  • Fenntarthatósági-környezettudatos témahét
  • Digitális témahét
  • Pénzügyi és gazdálkodási témahét

6. Jeles napok megünneplése

  • Víz világnapja
  • Föld világnapja
  • Madarak és fák napja
  • Környezetvédelmi világnap

13./ A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

13.1/ A magatartás értékelésének elvei

Alapelveink

  • segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre,
  • mindig legyen személyre szabott,
  • segítse az iskolai oktatási- nevelési céljainak elérését.
  • a gyermek önmagához viszonyított fejlődését veszi figyelembe

A magatartás értékelésének módja

Az 1. osztályban és a 2. osztály félévig a magatartás és a szorgalom értékelése szövegesen is történik.

A 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A félév és a tanítási év végén az osztályfőnök a havi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítését. Az minősítés az értékelés módjában leírtak szerint történik (magatartás: példás, jó, változó, rossz – szorgalom: példás, jó, változó, hanyag).

Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetében az osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról a félév előtti és az év vége előtti osztályozó értekezleten.

A kapott minősítésről a ellenőrzőn KRÉTA naplón keresztül a szülőt értesíteni kell.

 A házirend a fegyelmi eljárást szabályozza.

A Házirend betartása, az iskolai kötelességeknek is eleget téve beleszámít a magatartás és szorgalom minősítésébe.

Magatartás

Az értékelés szempontjai:

  • A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása,
  •   a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése,
  • aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában,
  • segítőkészség,
  • udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem.

Az értékelés módja:

  • példás magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel
    • jó magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetésben.
    • változó magatartású az a tanuló, aki nem igazodik a követelményekhez. Nem részesült írásbeli igazgatói figyelmeztetésben.
    • rossz magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban súlyos kifogás merül fel, vagy igazgatói írásos figyelmeztetésben részesült.

13.2/ A szorgalomjegyek megállapításának elvei

 

Szorgalom

Az értékelés szempontjai:

  • A tudás megszerzésének igénye,
  • az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,
  • jó idő- és munkaszervezés,
  • kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés,
  • aktív tanórai részvétel,
  • többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok).

Az értékelés módja:

  • Példás, ha a fenti követelményeknek képességei szerint megfelel.
  • Jó, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell.
  • Változó, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.
  • Hanyag, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

14./ A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

14.1/ Elismerések:

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

  • példamutató magatartást tanúsít, vagy
  • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
  • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
  • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
  • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskola jutalmazásának formái:

  1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
  2. szaktanári dicséret (bármikor a szaktárgyat érintő kiemelkedő tevékenységért)
  3. osztályfőnöki dicséret (bármikor a közösséget támogató tevékenységért)
  4. igazgatói dicséret (intézményt képviselő kiemelkedő munkáért, versenyeredményekért: országos 1-10. megyei 1-6. városi 1-3.)
  • Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén nevelőtestületi dicséretben részesíthetők.
  • szaktárgyi teljesítményért
  • kiemelkedő szorgalomért
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
  • közösségi munkáért
  • kiemelkedő versenyeredményekért
  • Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az évzáró- vagy a ballagási ünnepségen az iskola közössége előtt vehetnek át. A legkiválóbb végzős diákok a ballagási ünnepségen beírják nevüket az ISKOLAKÖNYVBE.
  • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
  • A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni.
  • A dicséretek adása során a fokozatosság elvét betartjuk, kivételes esetekben ettől el lehet térni.

 

14.2/ Elmarasztalások:

            Azt a tanulót, aki

  • a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
    • a Házirend előírásait megszegi, vagy
    • igazolatlanul mulaszt, vagy
    • bármely módon árt az iskola jó hírnevének,

büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolában tanév közben büntetésként a következő elmarasztalások adhatók:

  • szaktanári figyelmeztetés
  • osztályfőnöki figyelmeztetés
  • osztályfőnöki intő
  • igazgatói figyelmeztetés
  • igazgatói intő

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alá vonható.

 

15./A Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

A Pedagógiai program érvényességi ideje:

Az iskola 2015. szeptember 1. napjától e pedagógiai program alapján szervezte meg nevelő és oktató munkáját. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. Érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-jétől 2017. augusztus 31-ig szólt.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Minden tanév végén írásban értékelik a megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását. 2017/18-as tanévben el kell végeznie a nevelőtestületnek az egész pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, s szükség esetén módosítani kell.

A pedagógiai program módosítása:

Módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója, a nevelőtestület 30%-a, a nevelőtestület szakmai munkaközösségei.

A pedagógiai program módosítását az igazgató hagyja jóvá.

A módosított programot a jóváhagyást követő tanév első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala:

A pedagógiai program nyilvános, mindenki számára megtekinthető. Megtekinthető az iskolai irattárban, az iskola igazgatójánál papír alapon, az iskola tanári szobájában, az igazgató-helyetteseknél és az iskola honlapján elektronikus formában.

Székesfehérvár, 2020.szeptember 1.

                                                                                   Csimáné Kiss Ilona

                                                                                              Igazgató

1.melléklet         Tantárgyak kerettantervei (1-8 osztály)

2.melléklet Eszközök és felszerelések jegyzéke

 

Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-, oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke:

1/1998. (VII:24) OM rendelet alapján elkészített intézményi taneszköz jegyzékben foglaltakat az elmúlt évek alatt beszereztük, az elkészített évenkénti bontásnak megfelelően.