SZMSZ

A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola

Szervezeti és működési szabályzata

SZÉKESFEHÉRVÁR

2019

  1. 1

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § – ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

  • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 2013. évi CCXXXII törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásról
  • 2011.évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
  • 1994. évi XXXIV törvény a rendőrségről
  • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  • 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 134/2016. évi (IV.10.) Kormányrendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában
  • fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról
  • 236/2013. évi (VIII: 28.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
  • 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
  • 17/2014. évi (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
  • 22/2013. évi (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek
  • módosításáról
  • 26/1997. (IX.3.) NM. – rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

A Székesfehérvári Tankerületi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának rá irányadó fejezeteinek figyelembevételével

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, megtekintése

Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2017. szeptember 1-jei határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

 A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola

OM azonosítója:                              030054

FA kódja:                                          1601

Telefon:                                            22/504 080

E-mail:                                               tmai@tancsicsiskola.hu

web:                                                   tancsicsiskola.hu

Székhelye:                                       8000 Székesfehérvár,

Batthyány u. 1.

Alapítás éve:                                    1927

Alapfeladata:                                    nyolcosztályos általános iskolai képzés, alsó, felső                                                    tagozat

Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 466

Speciális jellemzők:

  • drámapedagógia az „A” osztályokban alsó tagozaton
  • környezetismeret +1 óra a „B” osztályokban alsó tagozaton
  • első osztályban alapozó terápia fejlesztő pedagógussal
  • minden osztályban informatikaoktatás
  • 1-3.osztályig idegen nyelvvel való ismerkedés szakköri keretben
  • felsőben magyar nyelv és irodalom és matematika órák óraszáma +1 órával megemelve
  • Vöröskereszt Bázis iskolája
  • Ökoiskola
  • sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása

Sajátos nevelési igényű tanulók, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, látási fogyatékos

Egyéb köznevelési foglalkozás: napközi, tanulószoba

A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Jenői Tagiskolája

Telephelye:                                      8146 Jenő, Andrássy u. 27.

FA kódja:                                          1602

Telefon:                                             22/590 023

E-mail:                                               iskola@jeno.hu

Típusa:                                              Általános iskola

Alapfeladata:                                    általános iskolai képzés alsó tagozat

Évfolyamainak száma:                   összevont 1.2. o. és 3-4. o.

Felvehető maximális tanulólétszám: 60 fő

Speciális feladata:

  • drámapedagógia + 0,5 óra a „C” (1-2.o, 3-4.o.) összevont osztályban alsó tagozaton
  • környezetismeret +0,5 óra a „C” (1-2.o, 3-4.o.) összevont osztályban alsó tagozaton
  • informatikaoktatás
  • 1-3.osztályig idegen nyelvvel való ismerkedés szakköri keretben                           
  • sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása

Sajátos nevelési igényű tanulók, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, látási fogyatékos

Évfolyamainak száma:       összevont 1.2. o. és 3-4. o

Az intézmény jogállása

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.

Fenntartó neve: Székesfehérvári Tankerületi Központ.

Fenntartó székhelye: 8000 Székesfehérvár, Petőfi Sándor u. 5.

Engedélyezett álláshelyek száma: 45

                        Székhely intézményben:    –    pedagógus álláshely:  34,5

  • pedagógiai munkát segítők álláshelye: 3
  • technikai álláshely: 7,5

                        Tagintézményben:              – pedagógus álláshely: 5

                                                                       – technikai álláshely: 1

  1. folyamat- és kapcsolatrendszere

Sajátos jogi személyiségű szervezet, amelynek fenntartója, működtetője a Székesfehérvári Tankerületi Központ. Gazdálkodását, valamint minden olyan tanügy igazgatási feladatrendszert, amely a gazdálkodással, közigazgatási jogszerűséggel, törvényességgel, fejlesztésekkel kapcsolatos annak irányításával, azzal együttműködve történik. A Tankerületi Központ eljárásrendjei, általa kiadott szabályzatok, utasítások végrehajtása kötelező! Ezeken a területeken, Központon keresztül kapcsolódik a minisztérium köznevelési irányító szervéhez a Klebelsberg Központhoz.

A minisztérium további középirányító szervezete, az Oktatási Hivatal, amely felé is kötelező feladatokkal bír az intézmény. A rá irányadó adatszolgáltatások, értesítések, utasítások, felületek naprakész használata, működtetése területén. Továbbá a Hivatal területi, Székesfehérvári Oktatási Központján keresztül a külső, belső pedagógusok szakmai, életpályájukhoz kapcsolódó továbbképzések, szaktanácsadások, minősítések, tanfelügyeletek stb tekintetében.

A köznevelési intézmény nem önálló gazdálkodó. Ezzel kapcsolatos tevékenységét fenntartói utasítások, eljárásrendek szabályzatok mentén keretgazdálkodás mentén végzi.

Számlázási címe: Székesfehérvári Tankerületi Központ FA 1601 megjelöléssel

Adószáma: nincs

Az intézmény kiadványozási jogait: Székesfehérvári Tankerületi Központ Igazgatójának utasítása alapján az intézményvezető végzi. Távollétében a felsős igazgatóhelyettest illeti meg ez a jog.

Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja.

1.4. Az intézmény bélyegzőinek felirata:

Székhely intézményben:

Hosszú bélyegző:                Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola

                                                8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1.

Körbélyegző                         Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola – Székesfehérvár

                                                OM azonosító: 030054

A hosszú bélyegző használatára a következő beosztású dolgozók jogosultak:

  • az igazgató
  • az igazgatóhelyettesek
  • az iskolatitkár

Körbélyegző használatára a következő beosztású dolgozók jogosultak:

  • igazgató
  • igazgató-helyettesek

Jenői Tagiskola bélyegzőinek felirata:

Hosszú bélyegző:     Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Jenői  Tagiskolája

                                     8146  Jenő, Andrássy u. 27.

Körbélyegző:        Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Jenői Tagiskolája

                                               Jenő

OM azonosító: 030054

A hosszú bélyegző használatára a következő beosztású dolgozók jogosultak:

  • tagiskola vezető
  • pedagógusok

A körbélyegző használatára a következő beosztású dolgozók jogosultak:

                        1. tagiskola vezető

1.5. Az intézmény jogosultsága:

Általános iskolai bizonyítványok kiállítása 1-4. évfolyamon.

2. Az intézmény működési rendjét meghatározó és egyéb dokumentumok

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

  • az intézmény szakmai dokumentuma
  • a szervezeti és működési szabályzat
  • a pedagógiai program
  • a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

  • a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
  • egyéb belső szabályzatok (tankönyvtámogatás rendje, helyiségek, eszközök használatának rendje).

2.1. Pedagógiai program

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

A pedagógiai program tartalmazza:

a,  az intézmény nevelési programját :

  • az iskolában folyó nevelő-, oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
  • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
  • a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
  • a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
  • pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
  • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
  • a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
  • a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
  • a felvétel és az átvétel helyi szabályait.

b, Az intézmény helyi tantervét:

  • a választott kerettanterv megnevezését,
  • a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások elsajátítandó tananyagát, a kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,
  • az oktatásban alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
  • a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályait,
  • a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, 
  • a kötelező és válaszható tantárgyakat,
  • a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
  • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,
  • egészségnevelési, környezeti nevelés elveit,
  • az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését,
  • a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési, és értékelési módját,
  • a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,
  • a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

2.2. Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján el kell helyezni.

2.3. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje az alábbi jogszabályok alapján történik:

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. CCXXXII. törvény

A 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet

A tankönyvek és tartalmi megfelelőségük biztosítása állami feladat. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó lát el.

A tankönyvellátás célja és feladata:

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott  tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás lebonyolítható az iskolában. Az iskolai tankönyvellátás feladatait az iskola látja el a KELLO- val együttműködve 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet alapján.

Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

 A tankönyvfelelős megbízása

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, amelyben érvényesül

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős.

Az igazgató minden tanévben szeptember 30-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvellátásban, rendelésbenközreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős).

Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert szakmai alapdokumentumában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a megvásárolt tankönyvekről sem. Ezen feladatokat a KELLO végzi el.

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

Az iskolai tankönyvfelelős minden év február végéig köteles felmérni, hogy hány tanuló kell az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

A 2017/2018. tanévtől az általános iskolában 1-8. évfolyamig térítés menetesen kapják tanulóink a tankönyveket. A törvényi előírásoknak megfelelően a munkafüzeteket, munkáltató tankönyveket térítésmentesen és a tankönyveket tartós tankönyvként kapják a tanulók.

A tankönyvrendelés elkészítése:

A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a KELLO- val kötött szerződés tartalmazza. A Tankönyvellátási megállapodás szerint jár el. (rendelés módosításának határideje június 15-e, pótrendelés határideje szeptember 5.)

 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Az iskolának legkésőbb május 31-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenkénti és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett egyház számára A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

2.4 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt nyomtatványok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

  • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
  • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
  • nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakörre alkalmaznak
  • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
  • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

A pénzügyi-gazdasági feladatok, ellátása kapcsán, valamint a fenntartónak megküldött adatszolgáltatások nyomán keletkező nyomtatványok, dokumentumok előállítását követően intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni, hitelesítése nem szükséges. Továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikusan tárolt irat. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni a dokumentumok papír alapú másolatát, a fentiekhez azonos módon kell a tárolását biztosítani.

2.5 Az intézményben használt papír alapú nyomtatványok

  • nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány
  • nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány
  • Iskolai nyomtatványok az Nkt 57.§ (6) alapján, annak betartásával

elektronikusan is elkészíthetők. 

2.6. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

2.6.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

2.6.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

2.6.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola területén kívül elhelyezkedő vásártér területe. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

2.6.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

2.6.5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

2.6.6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.  

3. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése

3.1.Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Intézményünk szervezeti egységei az alábbiak:

1. Székhely intézmény:

1.1 számú egység: alsó tagozat

                                               vezetője: alsótagozat-vezető igazgatóhelyettes

1.2 számú egység:  napközi otthon

                                                vezetője:  alsótagozat-vezető igazgatóhelyettes

1.3számú egység:   felső tagozat , tanulószoba

                                               vezetője: felsőtagozat-vezető igazgatóhelyettes

2. Telephely: Tagiskola:     vezetője tagiskola vezető

Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza.

3.2. Az intézmény vezetője – a szervezeti egység vezetője

a) A köznevelési intézmény vezetője az Nkt.-ban meghatározottakkal összhangban az intézményvezető, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a  köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért;

b) dönt minden olyan, a  köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik;

c) a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a  jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a  köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható;

d) elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását;

e) előkészíti a  nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait;

f) jóváhagyja a  köznevelési intézmény alapdokumentumait: a  pedagógiai programot, a  helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet;

g) szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;

h) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – az intézkedési jogkörén kívül eső – intézkedések megtételét;

gyakorolja az  e  Szabályzatban és az  Intézményfenntartó Központ egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;

j) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez;

k) az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről;

l) véleményezi az  elnök, illetve a  tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó – a  köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő – döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik;

m) teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által – az elnök utasításai szerint – kért adatszolgáltatást;

n) szakmai értekezletet hív össze a  köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat.

A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire átruházhatja.

Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó egyetért. A köznevelési intézmények magasabb vezetői megbízási folyamatát az intézményvezetői, vezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályait, a pályáztató feladatait a 326/2013. évi EMMI rendelet szabályozza.

A szervezeti egység vezetője gyakorolja a következő munkáltatói jogokat:

a) közvetlen munkáltatói utasítás adása,

b) szabadság engedélyezése,

c) munkaköri leírás meghatározása,

d) a foglalkoztatottak teljesítményértékelése, minősítése.

3.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

  • az igazgatóhelyettesek,
  • tagintézmény-vezető

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyetteseket, a tagintézmény-vezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg.

Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek lehetnek. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás 5 év határozott időre szól.

A tagintézmény-vezetőnek rendelkeznie kell felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a tagintézményben a pedagógusok és az oktatást segítő technikai dolgozó munkáját.

Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.

3.4. Az intézmény vezetősége

 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai:

 Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

3.5. A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetője és helyetteseinek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.

A vezetőség a munkatervben rögzített vezetőségi értekezleteket tart, melyekről írásban emlékeztető készül. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

3.6. A vezetők helyettesítési rendje

 a,  Az intézményvezető helyettesítése

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az alsós igazgatóhelyettes, mint általános helyettese, egyéb esetekben a pedagógiai kérdésekben az intézményben tartózkodó helyettese helyettesíti.  Az intézményvezető tartós távolléte – legalább 30 nap – esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására az általános helyettes jogosult.

            b,  A vezető-helyettesek helyettesítése

A pedagógiai vezető-helyettesek vezetőtársuk távolléte esetén ellátják távollévő kollégájuk feladatait.

Együttes távollét esetén:

A tagiskola vezetőjét távolléte esetén az általa megbízott, a tagintézményben dolgozó pedagógus helyettesíti.

A vezető-helyettesek tartós távolléte – legfeljebb 30 nap – esetén a feladat ellátásáról az intézmény vezetője intézkedik.

3.7. A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény pedagógus teljesítményértékelési rendszere teremti meg.

A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű kötelezettségeit:

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

4. Az intézmény munkarendje

4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16:30 óra között, pénteken 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

4.2.  A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének a neveléssel- oktatással lekötött részét az intézményvezető által – a Nkt. keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni.

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

  • a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
  • a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
  • a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Az előző pontok alapjánaz egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés az előző pontokban foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

  • szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, „Te órád”
  • Alprogrami foglalkozások
  • sportkör, tömegsport foglalkozás,
  • egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
  • egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
  • napközi,
  • tanulószoba,
  • tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
  • pályaválasztást segítő foglalkozás,
  • tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
  •  az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

Az intézményvezető elrendelheti a pedagógus munkaidő nyilvántartás vezetését.

4.2.1.  Intézményen belül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása:

  • a tanítási órákra való felkészülés,
  • a tanulók dolgozatainak javítása,
  • a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
  • A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen szövegesen és osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladataikról. A komplex alapprogram keretében tartott DFHT-val támogatott órákon, komplex órákon, ráhangolódáson, alprogrami foglalkozásokon, „Te órádon” csak szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés. fejlesztő értékelés alkalmazható.
  • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
  • kísérletek összeállítása,
  • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
  • a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
  • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
  • felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
  • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
  • az gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
  • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
  • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
  • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
  • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
  • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
  • részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
  • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
  • részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
  • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
  • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
  • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

4.2.1.2.  Az intézményben kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

  • a tanítási órákra való felkészülés,
  • a tanulók dolgozatainak javítása,
  • dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
  • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
  • tanulókíséret versenyekre és rendezvényekre.

4.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

4.3.1.  A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében.

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

4.3.2. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az igazgató helyettesi irodában.

4.3.3.  Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.  

4.3.4.  A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

4.3.5.  A pedagógusok számára a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

4.3.6.  A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását szövegesen vagy rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

4.4.  Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben és a pedagógiai munkát segítő foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

4.5.  Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

4.5.1 Tanító munkaköri leírás mintája:

Munkaideje: heti 40 órás munkahét, a napi munkaidő hétfőtől péntekig a beosztott órarend szerint tart. Munkanapokon 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles megjelenni munkahelyén. Ügyelet esetén 30 perccel korábban. Akadályoztatása esetén az SzMSz (Szervezeti-és működési szabályzat) szerint köteles eljárni, köteles a tanmenet átadásával hozzájárulni a helyettesítés szakszerűségéhez.

A munkáltatói jogokat a tankerületi igazgató gyakorolja

Közvetlen felettese: igazgató, alsós igazgató-helyettes

Helyettesítés: Átmeneti vagy tartós távolléte esetén az igazgató vagy az alsós igazgató-helyettes által kijelölt személy helyettesíti.

Szabadságát az igazgató hagyja jóvá, melyet elsősorban a tanévközi szünetben vehet ki, figyelembe véve a munkavégzés jellegéből adódó kötelezettségeket.

Közvetlen felettese az alsós területért felelős igazgatóhelyettes

Megbízza: az igazgató

Feladata:

  • Ha szükséges eseti helyettesítést végez kötött munkaideje keretében.
  • Az iskola szakmai fejlesztési irányelvei alapján a tanulók tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, megismeri a rendelkezésre álló tanítási programokat és taneszközöket.
  • A Komplex Alapprogram keretében óráinak 30%-ban alkalmazza a DFHT módszertanát, komplex órát, alprogrami foglalkozásokat és „Te Órád” foglalkozást tart. Szükség esetén mentorálja kollégáit, segíti a bevezetést, megvalósítást.
  • Magas szakmai szintű tanítása érdekében tanulmányozza a szaktárgyak körébe tartozó új tudományos eredményeket, hatékony tanulásszervezési módokat, új pedagógiai módszereket, pedagógiai könyveket, folyóiratokat.
  • Közreműködik a szabadidős programok szervezésében, versenyek lebonyolításában, a tanulók városi illetve megyei versenyekre való felkészítésében.
  • Szervezi az oktató-nevelő munkával kapcsolatos tevékenységeket (mozi-, színház-, könyvtár-látogatás, kirándulás, erdei iskola).
  • A tehetséggondozás területén és a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók előrehaladása, felzárkóztatása érdekében tevékenyen részt vesz.
  • A nevelőtestületi értekezletek vitaanyaga és a tanulók személyes ügyeire vonatkozó megbeszélések tárgya szolgálati titok.
  • Aktív közreműködésével segíti a szakmai munkaközössége munkáját.
  • Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat stb.)
  • Az elé terjesztett és elfogadott éves munkaterv megvalósításában való feladatot vállal.
  • Tanterme esztétikussá tételében részt vállal.
  • Elkészíti, és a munkaközösség-vezetőnek szeptember 30-ig bemutatja a tantárgyi tanmeneteket.
  • Tanítványait folyamatosan értékelni
  • A tanulók dolgozatait 1 évig megőrzi.
  • Adminisztrációs munkáját /jelenléti ív, naplóbeírás, stb. naprakészen/ folyamatosan vezeti.
  • Szakszerűen látja el az ügyeletet. Ügyeleti beosztás előtt legalább 10 perccel megérkezik.
  • Kapcsolatot tart a szülőkkel (családlátogatás, szükség szerint tájékoztatás).
  • Felel a rábízott taneszközökért, szertári eszközökért, osztályterme rendjéért.
  • Részt vesz a leltározásban.
  • Betartja és betartatja az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi szabályokat. Ha egy tanulóval bármilyen baleset történik, azt haladéktalanul közli a vezetőséggel és a szülőt is tájékoztatja, és ha indokolt, jegyzőkönyvet készít.
  • A tanítási órákkal kapcsolatos változtatásokat/óracsere/ az iskola igazgatójának előzetes engedélyével az igazgatóhelyettessel megbeszéli.      
  • A munkából való rendkívüli távolmaradás okát legkésőbb az adott munkanapon 745  óráig bejelenteni az  igazgatónak vagy a helyettesnek.                        
  • A tanulók adatainak bármilyen változását haladéktalanul közli az iskolatitkárral.
  • Minden írásbeli házi feladatot hiánytalanul elvégeztet, a szóbeli feladatokat alkalomszerűen ellenőrzi.
  • A csoport kulturált, nyugodt étkezését, a tanulók délutáni kötetlen játékát a szabadlevegőn biztosítja.
  • Jelen van az iskolai szintű eseményeken, szülői értekezleteken, fogadóórákon.
  • A kulturált, illemtudó, a környezetet védő viselkedésre szoktat.
  • Részt vesz az intézmény önértékelő munkájában.

Munkakörülményei:

  • Íróasztala van a tanári szobában.
  • Felsőruházatát zárt szekrényben helyezheti el.
  • Munkaeszközeinek elhelyezésére szekrénye van.
  • Munkájához szükséges telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja le.
  • Munkáját fénymásolási lehetőség, könyvtár, videó, számítógép használata segíti.

Járandóságai:

  • A pedagógus életpályamodell szerinti fizetés

4.5.2 Tanár munkaköri leírás-mintája

Munkaideje: heti 40 órás munkahét, a napi munkaidő hétfőtől péntekig a beosztott órarend szerint tart. Munkanapokon 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles megjelenni munkahelyén. Ügyelet esetén 30 perccel korábban. Akadályoztatása esetén az SzMSz (Szervezeti- és működési szabályzat) szerint köteles eljárni, köteles a tanmenet átadásával hozzájárulni a helyettesítés szakszerűségéhez.

A munkáltatói jogokat a tankerületi igazgató gyakorolja

Közvetlen felettese: igazgató, felsős igazgató-helyettes

Szervezeti egysége: oktatási terület.

Helyettesítés: Átmeneti vagy tartós távolléte esetén az igazgató vagy a felsős igazgató-helyettes által kijelölt személy helyettesíti.

Szabadságát az igazgató hagyja jóvá, melyet elsősorban a tanévközi szünetben vehet ki, figyelembe véve a munkavégzés jellegéből adódó kötelezettségeket.

1. A főbb tevékenységek összefoglalása

  • megtartja a tanítási órákat,
  • A Komplex Alapprogram keretében óráinak 30%-ban alkalmazza a DFHT módszertanát, komplex órát, alprogrami foglalkozásokat és „Te Órád” foglalkozást tart. Szükség esetén mentorálja kollégáit, segíti a bevezetést, megvalósítást
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
  • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,
  • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,
  • legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
  • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,
  • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,
  • tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi az E naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,
  • rendszeresen értékeli tanulói tudását,  
  • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
  • a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
  • az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),
  • tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
  • javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
  • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
  • évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,
  • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
  • megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
  • az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó vizsgákon, iskolai méréseken,
  • helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
  • egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,
  • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
  • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
  • előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
  • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
  • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.
  • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
  • a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,
  • ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,
  • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
  • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

2. Különleges felelőssége

  • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
  • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

3. Járandósága

            A pedagógus életpálya-modell besorolása szerint.

  • Íróasztala van a tanári szobában.
  • Felsőruházatát zárt szekrényben helyezheti el.
  • Munkaeszközeinek elhelyezésére szekrénye van.
  • Munkájához szükséges telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja le.
  • Munkáját fénymásolási lehetőség, könyvtár, videó, számítógép használata segíti.

4.5.3. Testnevelő munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: testnevelő

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük.

1. A főbb tevékenységek összefoglalása

  • szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása
  • a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak
  • munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza
  • a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,
  • legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni
  • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik
  • gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet
  • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja
  • tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat
  • rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának
  • a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal
  • az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható
  • tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról
  • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein
  • évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban
  • megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
  • az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken
  • helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal
  • egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja
  • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében
  • előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,
  • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat
  • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.
  • kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel
  • a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja
  • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2. Speciális feladatai

  • külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el
  • kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel
  • kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal
  • a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

3. Járandósága

           A pedagógus életpálya-modell szerinti munkabér.

4.5.4. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök

Közvetlen felettese: az alsós vagy felsős  igazgatóhelyettes

Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

1. A főbb tevékenységek összefoglalása

  • feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
  • javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
  • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,
  • részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
  • kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.
  • vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
  • előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,
  • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
  • kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,
  • biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,
  • folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,
  • a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
  • előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,
  • közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,
  • részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,
  • minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
  • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését
  • folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,
  • minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba
  • folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat
  • a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei

  • november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek,
  • figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
  • a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,
  • a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
  • az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,
  • a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége

  • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
  • bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
  • maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
  • bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

2. Járandóság

A pedagógus életpálya-modell besorolás szerinti munkabér illetve osztályfőnöki pótlék.

4.5.5 Takarító munkaköri leírás-mintája (székhely és tagintézmény)

A munkakör megnevezése: takarító

Közvetlen felettese: műszaki ügyintéző, intézményvezető

Munkaideje: napi 8 óra

1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása

  • az intézményvezető vagy tagintézmény vezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban
  • napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát
  • napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket
  • naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket
  • a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat
  • mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását
  • szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét
  • napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti
  • maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
  • bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézmény vezetőnek, tagintézmény-vezetőnek
  • tavaszi, nyári és téli szünetekben elvégzi a nagytakarítást, valamint a nyári festés –mázolás utáni takarítást

4.5.6.Fűtő karbantartó munkaköri leírása

A munkakör megnevezése: fűtő karbantartó

Közvetlen felettese: műszaki ügyintéző, intézményvezető

Munkaideje: napi 8 óra két műszakban (hetente váltás: délelőtt, délután)

  • gondoskodik a gázkazán biztonságos üzemeltetéséről, fagyásveszély elkerüléséről, üzemzavar megszüntetéséről, jelentéséről
  • gondoskodik az előírt hőmérsékletről
  • ellenőrzi, hogy ne legyen túlfűtés
  • beinduláskor próbafűtés, a radiátorok légtelenítése
  • ügyel arra, hogy a gázbojlerben legyen mindig meleg víz
  • a gázkazánok fűtési idényben történő felügyelete hétvégén, ünnepnapokon
  • ügyeleti naplót vezet
  • a fűtési rendszer, vízrendszer állagmegóvó karbantartása és környezetének rendben tartása
  • az intézményben történő kisjavítások és az ehhez szükséges anyagok beszerzése
  •  munkanaplót vezet
  • mindazon feladat elvégzése, amivel az igazgató megbízza

Járandósága: alapilletményén kívül műszakpótlék  illeti meg 18 és 20 óra között végzett munkájáért, valamint fűtési szezonban ügyeleti díj illeti meg hétvégén és ünnepnapokon végzett ügyeleti munkájáért.

4.5.7. Iskolatitkár munkaköri leírása

A munkakör megnevezése: iskolatitkár

Közvetlen felettese: intézményvezető és a fűtési időszakban ügyeleti díj illeti meg

Munkaideje: napi 8 óra

  • betölti az iskolatitkári feladatkört, ellátja az ezzel kapcsolatos tevékenységi köröket,
  • folyamatosan támogatja az igazgató, az igazgatóhelyettesek munkáját,
  • részt vesz az iskolai rendezvények megszervezésében, lebonyolításában,
  • adatbázist vezet a leggyakrabban használt hivatalos címekről,
  • összeállítja a napi postát, a küldeményeket bevezeti a postakönyvbe, vezeti a nyomtatvány elszámolást,
  • fogadja a hivatalos küldeményeket, azokat iktatja, elvégzi a postabontást, iktatja az érkező és kimenő leveleket, naprakészen vezeti az iktatókönyvet és a tárgymutatót, kezeli az iskola irattárát
  • vezeti a tanulók és pedagógusok nyilvántartásával kapcsolatos adatokat a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) valamint a digitális naplóban, a KRÉTA programban,
  • gondoskodik a nyilvántartási adatok megváltozásával kapcsolatos bejelentésekről, a tanulói és alkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos regisztrációs feladatokról,
  • vezeti a beírási naplót, a tanulók osztályonkénti nyilvántartását, feladata a változások naprakész nyilvántartása,
  • felelős a tanulói és munkavállalói adatok adatkezelési szabályzatban lefektetett szabályok szerinti kezeléséért és továbbításáért,
  • részt vesz a tanulók beíratásában, kiadja az iskolalátogatási és egyéb igazolásokat,
  • elvégzi a diákigazolványokkal kapcsolatos adminisztrációt, vezeti a nyilvántartásokat,
  • kezeli a bizonyítványokat és más szigorú számadású nyomtatványokat,
  • intézi és szervezi az iskolai tanulóbiztosítást, vezeti a biztosítási nyilvántartást,
  • elvégzi az intézményi pályázati projektekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőket, részt vesz a projektek lebonyolításában és az utómunkálatokban,
  • kiállítja és érvényesíti a pedagógus igazolványokat, vezeti a szükséges nyilvántartást
  • a beérkező számlákról folyamatos nyilvántartást vezet, elkészíti a számlaösszesítőt,
  • részt vesz az iskola vagyonának leltározásának, selejtezésének, a hulladék hasznosításának lebonyolításában.

4.5.8.  A rendszergazda munkaköri leírása

A munkakör megnevezése: rendszergazda

Közvetlen felettese: intézményvezető

Munkaideje: napi 8 óra

  • Karbantartja az iskolai informatikai rendszer használatára vonatkozó szabályzatot, szükség szerint aktualizálja, az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra.
  • Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését.
  • A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre.
  • Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika szakos tanárokkal folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat.
  • Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát előre egyeztetnie kell az iskolavezetéssel.
  • Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését.
  • Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük
  • Amivel az igazgató megbízza /táblázatkészítés, adatszolgáltatás,stb.
  • A hardverrel kapcsolatos feladatok
  • Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja.
  • Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet.
  • Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet és Szivárványnet rendszer üzemeltetőivel.
  • Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.

4.5.9.Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása

Szakmai követelmények:

  • A pedagógiai asszisztens munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a
  • tolerancia, az empátia.
  • Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá annak egészséges
  • fejlődéséhez.
  • Rendelkezzen megfelelő kommunikációs és kooperációs készséggel.
  • A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
  • Bekapcsolódás a tanítás-tanulás folyamatába a pedagógus irányításával
  • Elősegíti a gyermek iskolai szocializációját.
  • Viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet tölt
  • be.
  • Közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon.
  • Közvetlenül segíti a pedagógust a tanítási-tanulási segédanyagok készítésében, alkalmazásában.
  • Biztosan kezeli az oktatástechnikai eszközöket.
  • Részt vesz az intézményt (osztályokat) érintő események rendezésében,

levezetésében.

  • Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek
  • Segíti az első osztályokban a higiéniai szokások kialakítását, alkalmazását,

illetve a magasabb osztályokban e szokások megszilárdítását.

  • A gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni

problémáit, segíti őket azok megoldásában.

  • Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket.
  • Gyakorolja, szükség esetén korrigálja a tanulók étkezési szokásait.
  • Feladata még:
  • az intézmény gyümölcs- és tej programjának szervezése, adminisztrációja
  • úszásoktatásra uszodába és versenyekre, egyéb programokra való tanulókíséret
  • a tanulók jelenlétének vezetése naponta
  • dekoráció készítése rendezvényekre
  • valamint amivel az intézményvezető megbízza
  • Munkakörülményei: Íróasztala, szekrénye van a tanári szobában
  • Munkaeszközeinek elhelyezésére szekrénye van.
  • Munkájához szükséges telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja.
  • Fénymásolási lehetőség és számítógép rendelkezésére áll.

4.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

4.6.1. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

4.6.2.  A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik.

4.6.3.  A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

4.6.4.  Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

4.7.  Az osztályozó vizsga rendje

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

4.8.  Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben tanítási napokon reggel 5:00 órától 20:00 óráig van nyitva. Az intézmény hivatali ügyintézés ideje hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13 óráig tart.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portás rögzíti a belépő személy nevét, a belépés és kilépés időpontját, a keresett személy nevét.

4.9.  Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

4.9.1.  Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját és a város lobogóját.

4.9.2.  A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

4.9.3.  Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

4.9.4.  Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

4.9.5.  A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

4.10.  A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

4.11.  A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az E-naplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • az energiafelhasználással való takarékoskodásért.

4.12.  A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk.

Osztályonként 2 órát felhasználhatunk a következő sportok vagy mozgásformák tartására: judo, asztalitenisz, úszás, korcsolyaoktatás, néptánc. Az a tanuló, aki igazolt sportoló egyesületénél, mindennapos testnevelés 2 órát kiválthat, hiányzása igazolt.

4.13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások rendje

Az iskola a tanórai foglakozások mellett, a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint – a rendelkezésére álló költségvetési kereteken belül – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

 A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény a tanév első szülői értekezletén hirdeti meg. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülő aláírásával.

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében terembeosztással együtt.

Napközis és tanulószobai foglalkozások

Az iskola biztosítja a tanulók számára a naponta 16 óráig való benntartózkodás lehetőségét. A szülőnek a tanuló benntartózkodás alóli felmentésének kérelmét az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki engedélyezheti a szülő kérését, valamint az igazolt távollétről igazolást ad ki.

Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. Az igényeket az iskolába lépő tanulók a beíratás napján, az iskolával jogviszonyban álló tanulók szülei máj. 15-ig adhatják le.

A napközis foglalkozások rendje:

A napközis és tanulószobai foglalkozások a Komplex alapprogram szellemiségének megfelelő foglalkozásokat biztosítják.

Alprogrami foglalkozások:

Az alprogramok a délutáni, komplex, képesség- és készségfejlesztő tartalommal megtöltött foglalkozásaikat döntően nem egy adott tantárgy köré szervezik. Az adott alprogram, specialitásának figyelembevételével támaszkodik, épít a DFHT-stratégiára, annak elemeire, technikáira, módszereire, előtérbe helyezve a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoport fejlesztését, különös tekintettel a kooperatív és a kollaboratív technikák, módszerek alkalmazására. A foglalkozásokon a tanítási-tanulási stratégia nemcsak a tudásépítésben, hanem a személyiségfejlesztésben, tehetséggondozásban is szerepet játszik Minden tanórán kívül szervezett alprogram hetente legalább egyszer 45 percben minden évfolyamon megjelenik. Az alprogramokat az erre pedagógus továbbképzés keretében felkészített pedagógusok végzik. A foglalkozások helyét és időtartamát az iskolaépület-vezetők és az általános igazgatóhelyettes rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások az elektronikus naplóban kerülnek dokumentálásra.

Te órád:

Az alprogramok mellett a délutáni időszakban az érdeklődéshez és egyéni igényekhez igazított, szintén délután szervezett foglalkozások. A diákok által szabadon választható, a tanuló érdeklődéséhez, az és az iskola lehetőségéhez igazított foglalkozás. Ez lehet szakkör, beszélgető óra, játék, egyéni differenciálás, felzárkóztatás és tehetséggondozás is, és akár egyéni, akár kiscsoportos, akár osztály, korcsoport, érdeklődési kör szerint stb. szervezett foglalkozások.

Szabad időkeret

Szabadban eltöltendő játékra vagy tantermi játékra adnak lehetőséget időjárástól függően.

A napközis foglalkozások tanítási napokon az utolsó tanórától 16.00-ig, a tagiskolában 16.10-ig tartanak, 17 óráig összevont ügyeletet biztosítunk.

A tanulószobai foglalkozások 13 órától 16 óráig tartanak.

A foglalkozásokról való távolmaradás és eltávozás – a gyermekek védelmében – csak a szülő írásos kérelmére, a napközis és tanulószobai nevelő engedélyével történhet.

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.      

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, területi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

Az iskola énekkarának vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az iskolai, és kulturális rendezvények színesítését szolgálja.

A folyosói tárlaton havi gyakorisággal, az iskola diákjainak alkotásai láthatók.  A tárlat készítése az igazgató által megbízott pedagógus feladata.

Mozi látogatására, színház látogatására a tanulókat az osztályfőnök kíséri. Hangverseny-látogatást az énekkar vezetője szervez és ő kíséri a diákokat

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

5. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának formái és rendje

5.1.  Az intézmény nevelőtestülete

5.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb dolgozója.

5.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

5.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

5.2.  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

5.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

  • alakuló értekezlet
  • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
  • félévi és év végi osztályozó konferencia,
  • vezetőségi értekezlet, munkaközösségi értekezlet igény szerint
  • nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
  • rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

5.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

5.2.3 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

5.2.4 Augusztus végén alakuló értekezletre, tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

5.3.  A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

5.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

5.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben három munkaközösség működik: alsós, felsős és osztályfőnöki.

5.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

5.4.  A szakmai munkaközösségek tevékenysége

5.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

A munkaközösségeken belül a kollégák segítik egymást a Komplex Alapprogram módszereinek alkalmazásában, óratervek, foglalkozás tervek elkészítésében, megvalósít ásításában, óralátogatással, szakmai megbeszélésekkel.

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai hallgatók ellátására.

Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

5.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

Szervezi  a KAP belső munkamegbeszéléseket.

Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

6.1.  Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

6.2.  A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

  • szakmai munkaközösségek,
  • szülői munkaközösség,
  • diákönkormányzat,
  • osztályközösségek.

6.3.  A szülői munkaközösség

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

  • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
  • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),
  • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,

Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

Tanévenként legalább 2 alkalommal ül össze.

6.4.  Az intézményi tanács

A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. 2013. december 15-én alakult meg az Intézményi Tanács, mely ügyrenddel rendelkezik.

6.5.  A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezető áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

  • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
  • a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

6.6.  Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

  • az osztály képviselőjének megválasztása,
  • küldöttek (osztályonként 2 tanuló) delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
  • döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

  • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
  • Segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6.7.  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

6.7.1. Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

6.7.2.  Fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

6.7.3.  A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetője, a szaktanárok és az osztályfőnökök a tanulók tájékoztató füzetébe történő bejegyzések útján tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek.

Az online napló bevezetésével elektronikus úton is nyomon követhetik a szülők gyermekük előrehaladását. Hozzáférést biztosítunk az E-naplóhoz.

A tanulók tanulmányi munkájáról, magatartásáról a tájékoztató füzetbe jegyzett szöveges értékelések vagy osztályzatok útján informálják a szülőket. A fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. tájékoztatják a szülőket

A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet.

6.7.4.  A diákok tájékoztatása

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatói iroda falán elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az igazgató elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

6.7.5.  Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

  • pedagógiai program,
  • szervezeti és működési szabályzat,
  • házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

6.8.  A külső kapcsolatok rendszere és formája

6.8.1. Rendszeres külső kapcsolatok

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn számos szervezettel. Napi munkakapcsolatok fűzik az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez.

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:

  • Gárdonyi Géza Művelődési Ház
  • Katonai Emlékpark Pákozd
  • Vörösmarty Színház
  • Székesfehérvár múzeumai
  • Maroshegyi Óvoda
  • Pedagógiai Szakszolgálat: Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Beszédjavító Intézet
  • a város általános és középiskolái
  • könyvtárak
  • iskolaorvos, védőnő, fogorvos
  • Családsegítő Szolgálat
  • történelmi egyházak képviselőivel
  • Magyar Vöröskereszt

6.8.2.  Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

  • az iskolaorvos,
  • az iskolai védőnők,
  • az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa

6.9.1.  Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola  tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Rendes városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

6.9.2.  Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.

Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.

Munkaidejét munkáltatója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere határozza meg.

Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

6.9.3.  Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat.

Az gyermekvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok        

6.10.  A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

6.10.1.  A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a szülő 5 napot igazolhat a tanuló tájékoztató füzetében

d) síelés vagy egyéb célból több napos családi programon való részvétel esetén    szülői kérésre az intézményvezető több napot is engedélyez. A távollét igazolt hiányzásnak minősül.

e) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

  • bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
  • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

6.11.  A tanulói késések kezelési rendje

A késők listáját rögzítő elektronikus felület bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus az E- naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

6.12.  Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

6.13. Tanköteles tanuló esetében:

  • első igazolatlan óra után: a szülő értesítése
  • a harmadik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint gyermekjóléti szolgálat
  • tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint gyermekjóléti szolgálat
  • a harmincadik igazolatlan óra után: a szabálysértési hatóság és a gyermekjóléti szolgálat  értesítése
  • az ötvenedik igazolatlan óra után: a szabálysértési hatóság és a gyermekjóléti szolgálat  értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

6.14.  A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

6.15. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

6.16.  A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

  • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
  • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
  • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
  • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
  • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
  • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
  • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
  • megállapítása érdekében.

7. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.

Könyvtárunk a következő alapfeltételekkel rendelkezik:

a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére.

b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

d) rendelkezik a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal

Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) kisebb csoportos (10-15 fő) foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

b) tájékoztatás nyújtása az iskolai,a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

c) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

  • Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása
  • az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni
  • a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
  • Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.                        A könyvtár szolgáltatásai a következők
  • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),
  • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,
  • információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
  • lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,
  • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.
  • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása
  • nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése
  • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, térítésmentes.

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben két hét, elsősöknek egy hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki).

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár heti 11 órában tart nyitva. . A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtárban kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

A tanári kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Pedagógiai gyűjtemény” is, amelynek anyagai a könyvtárban elkülönített részen vannak elhelyezve.

1sz. melléklet

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata:

„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.”

16/1998. (IV.8) MKM rendelet.

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása.

E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2.Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

2.1.Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben 1-8. évfolyamokon történik az oktatás.

2.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra. Fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a kiscsoportos foglalkozások keretében diákjaink könyvtárhasználati ismereteket tanuljanak.

3. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató – nevelőmunkát.

A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

3.1. Tipológia / dokumentumtípusok:

a) Írásos nyomtatott dokumentumok

  • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
  • periodikumok: folyóiratok
  • térképek, atlaszok

b) Audiovizuális ismerethordozók

  • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)
  • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

Egyéb dokumentumok:

  • pedagógiai program          
  • pályázatok
  • oktatócsomagok

3.2. A könyvtár állományrészei, a gyűjtés szintje, mélysége

A könyvtár állományrészei.

Kézikönyvtári állomány:

Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek.

Ismeretterjesztő irodalom:

Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.

Szépirodalom:

Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. A tanulók személyiségfejlődését, olvasóvá nevelését szolgáló irodalom:: kiemelkedő kortárs alkotók művei, regényes életrajzok, történelmi regények,gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, verseskötetek.

Pedagógiai gyűjtemény:

Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:

  • pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák
  • fogalomgyűjtemények, szótárak.
  • pedagógiai pszichológiai összefoglalók.
  • a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.
  • a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.
  • a tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.
  • az egyéb foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.
  • az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.
  • oktatási intézmények tájékoztatói.
  • általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.
  • az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.
  • Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag):
  • Válogatva gyűjtendők a következők:
  • A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.
  • Könyvtári jogszabályok, irányelvek.
  • az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványi, folyóiratok.  
  • Periodikumok

Válogatva gyűjtendők a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó ismeretterjesztő, szakfolyói9ratok, gyermek és ifjúsági folyóiratok, pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, iskolaigazgatást segítő jogszabályokat tartalmazó kiadványok.

2.sz. melléklet

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

  • név (asszonyoknál születési név),
  • születési hely és idő,
  • anyja neve,
  • állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
  • személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

A könyvtárhasználat módjai

  • helyben használat,
  • kölcsönzés,
  • könyvtárközi kölcsönzés,
  • csoportos használat

2.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

  • a kézikönyvtári állományrész,
  • a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

  • az információk közötti eligazodásban,
  • az információk kezelésében,
  • a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
  • a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanító tudtával szabad kivinni.

Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

A kölcsönzés nyilvántartása mechanikus eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb két  dokumentum kölcsönözhető két hét időtartamra (az 1. évfolyamon 1 dokumentum kölcsönözhető 1 hét időtartamra) A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb két  hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

Az iskolából távozó, tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni vagy a dokumentum antikvár-forgalmi értékét megtéríteni.

A könyvtár nyitvatartási rendje:

Kedd11:31-14:30
Szerda11:30-13:00
Csütörtök11:00-14:45

2.3 Csoportos használat

A tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

  • információszolgáltatás,
  • szakirodalmi témafigyelés,
  • irodalomkutatás,
  • ajánló bibliográfiák készítése

3.sz. melléklet

Katalógusszerkesztési szabályzat

1. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi

(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

  • raktári jelzet
  • bibliográfiai és besorolási adatokat
  • ETO szakjelzeteket
  • tárgyszavakat

1.1 A dokumentum leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

  • főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat
  • szerzőségi közlés
  • kiadás sorszáma, minősége
  • megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
  • oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret
  • sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám
  • megjegyzések
  • kötés: ár
  • ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)

  • cím szerinti melléktétel
  • közreműködői melléktétel
  • tárgyi melléktétel

1.2 Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.

Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint:

– betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

– tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

Dokumentumtípusok szerint:

– könyv

Formája szerint:

– digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

4. sz. melléklet

Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény

23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

II. A tartós és ingyenes tankönyvek kezelésének szabályzata

1.1A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében a 5/1998.MKM rendelet a meghatározó. E szerint a tartós az a tankönyv, amely

minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanulónak, több éven keresztüli használatára alkalmas,

valamint a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány.

1.2A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt az iskolaszék jóváhagyja.

1.3.A könyvtáros javaslatot tesz a tartós tankönyvtámogatás 25%ának felhasználására.

1.4.Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, atlaszok, kötelező olvasmányok és tartós tankönyvnek nyilvánított információhordozók.

1.5.Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1975 KM-PM rendelet) azok a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönözhetnek.

1.6.Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők.

1.7.A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje:

  • több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb négy év.
  • egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-jétől a tanév utolsó tanítási napjáig, legkésőbb a tanév zárásáig.
  • tankönyvet csak egész évre kölcsönözünk.

1.9.A tartós tankönyvek néhány példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában i8s el kell helyezni a tanév közben érkező diákok részére.

2.Az iskola tulajdonát képező tartós tankönyvek kártérítési rendje:

2.1.A tanuló a támogatásként kapott tankönyvet tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni.

Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

  • az első tanév végére legfeljebb 25%-os,
  • a második év végére legfeljebb 50%-os,
  • a harmadik év végére legfeljebb 75%-os,
  • a negyedik év végére 100%-os lehet.

2.2.Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása könyvtáros feladatta. Vitás esetekben az igazgató dönt.

2.3.Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a tanulónak a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:

  • az első év végén a tankönyv árának 75%-át,
  • a második év végén a tankönyv árának 50%-át,
  • a harmadik év végén a tankönyv árának 25%-át,

2.4.Az elveszett,  ,indokolatlanul nagymértéken megrongálódott könyvekért kártérítési kötelezettség terheli a kölcsönzőt. A kártérítés összegének megállapításakor a kiindulási érték a könyv újra történő beszerzési ára. A kártérítés összegét csökkentheti az igazgató. A igazgató az alábbi érveket veheti figyelembe:

a könyvtárvezető szakmai érveit a könyv fontosságáról, aktualitásáról, elavulásáról, állapotáról.

a gyermekvédelmi felelősnek a kölcsönző tanuló szociális helyzetből adódó érveit.

2.5.A kártérítési összegről a gazdasági felelős számlát készíttet és a szülő befizeti a számára megállapított befizetendő összeget.

3.Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályzata

3.1.A tankönyvvásárlás során az ingyenes tankönyvre jogosultak, a gyermekvédelmi felelős által összeállított lista szerint kapják meg a tankönyveket, melyeket ellátunk az iskola körbélyegzőjével.

1.2.Az átvételt aláírásukkal bizonyítják.

1.3.Ezeket a dokumentumokat a tanév végén a könyvtárban leadják a jó állapotú, a következő tanévben is használható példányokból 5-5 db-ot megőrzünk, a többit selejtezzük.

1.4.Az ingyenes tankönyvek nem képezik a könyvtári állomány szerves részét, a leltár könyvekben nem szerepelnek, ezért a nyilvános könyvtári statisztikai adatszolgáltatás (gyarapodás, törlés, tárgyévi állomány) soraiba sem kerülnek be.

10. Záró rendelkezések

11.1.Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.